Egy átlagos nap során idegrendszerünk kétféle üzemmód között kapcsol illetve vált oda-vissza. Nyugalmi állapotban az ún. paraszimpatikus idegrendszer aktív. Ebben az esetben a szervezet pihen, vagyis biológiai értelemben regenerálódik: a sérült sejteket megjavítja vagy kicseréli. A relaxált állapot olyan hormonális változásokat indít be a szervezetben, amelyek eredményeképpen a test teljesen másként működik, mint aktív állapotban.
A stressz és az idegrendszer
Így például, ha a paraszimpatikus idegrendszer aktív, úgy az immunsejtek azon elemei termelődnek, melyek az idegen anyagokat (elpusztult mikrobák, daganatos sejtek, a táplálkozásból visszamaradt hulladékok stb.) takarítják ki a szervezetből.
Ezzel ellentétes módon, amikor a nap aktív fázisában vagyunk, a szimpatikus idegrendszeri hatás az erősebb. A szimpatikus idegrendszer funkciója, hogy felkészítse a szervezetet a nagyobb terhelések elviselésére (koncentráció, munka stb.). Ebben a fázisban az immunsejtek azon elemei aktívabbak, amelyek képesek megsemmisíteni a káros vírusokat és baktériumokat. Elég egyetlen stresszes pillanat , és azonnal harcos immunsejtek, azaz granulociták milliói aktivizálódnak!
Ugyanebben a pillanatban számos más élettani folyamat is beindul. Normál esetben az erek fala és a vér azonos elektromos töltésű, azaz taszítják egymást. Nagy stressz esetén azonban a hajszálerek falának töltése megváltozik, és ettől a pillanattól kezdve az érfal és vér vonzzák egymást, vagyis a keringés lassul, adott esetben a test egyes részein le is állhat. Szó szerint “megfagy az ereinkben a vér”: vagyis egy súlyos sérülés esetén sem feltétlen vérzünk el.
A test többféle módon (glikolízis, mitokondriális energiatermelés), és többféle forrásból (cukor, zsírsavak / ketonok) juthat energiához. A leggyorsabban értelemszerűen a cukrot tudja felhasználni. Ha egy pillanaton belül maximális erőkifejtésre van szükség, akkor a szervezetben (a májban, az izomsejtekben) eltárolt cukor nem biztos, hogy elegendő lesz. Szervezetünk ezért villámgyorsan további cukrokat állít elő, magából a szervezetből: az izom és csontsejtekből. Önmagában a stressz megemeli tehát a vércukorszintet.
Ha valóban hanyatt-homlok kell elmeneküljünk, a fenti folyamatok értelmet nyernek. A granulociták megtámadják a horzsolásokon keresztül bejutó baktériumokat, a sebesülések jóval kevésbé véreznek, mintha a konyhában szereztük volna őket, az extra cukor pedig felhasználásra kerül.
Akkor mégis mitől káros a stressz?
Ha azonban a stressz nem alkalmi, és nem valós, hanem – mint napjainkban – folyamatos, és tulajdonképpen vak riasztás eredményeképpen alakult ki, akkor rendkívüli módon károsítja a szervezetet. A granulociták lejárt szavatosságú fegyvereikkel – valódi ellenséget nem találván – saját sejtjeinket teszik tönkre, vérkeringésünk (azaz a sejtek oxigénellátása) nagy mértékben romlik, vércukor szintünk pedig folyamatosan magas. Ez utóbbi elhízáshoz, illetve hosszú távon cukorbetegséghez vezet.
Amíg stresszelünk, a szervezet nem képes nyugalmi állapotba kerülni, vagyis folyamatosan a szimpatikus idegrendszeri hatás az erősebb. Nyugalmi állapot híján a paraszimpatikus idegrendszer nem képes átvenni az irányítást, így az immunsejtek másik típusa, a hulladék eltakarítására hivatott limfociták nem termelődnek, nem aktivizálódnak. A szervezet nem tud megszabadulni a külső és belső mérgektől, így a daganatos sejtektől sem. Utóbbi sejtek egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy olyan toxinokat termelnek, amelyek erősen mérgezőek az egészséges sejtek számára.
Mit tehetünk a káros hatások ellen?
Egészségünk szempontjából az egyik legfontosabb dolog, hogy csökkentsük a stresszes élethelyzeteket, emellett pedig változtassunk a stresszhelyzetek kezelésének módján.
Életvitelünk és gondolkodásmódunk megváltoztatása mellett kiemelkedően fontos továbbá, hogy csökkentsük a stresszhelyzetek másodlagos, mérgező hatásait. A stressz ugyanis a fentiekben vázolt módon folyamatosan mérgezi a szervezetet: pusztítja a DNS láncot; oxidálja, öregíti a sejteket; növeli a daganatos sejtek kialakulásának, és csökkenti a rákos sejtek elpusztításának az esélyét. Ha tehát folyamatos stresszben élünk, – márpedig a bennünket érő információk mennyisége és minősége mellett ez általánosnak mondható a “nyugati” típusú világban – egészen biztosan számolnunk kell a szív- és érrendszeri betegségekkel, a daganatos betegségekkel illetve a cukorbetegséggel.
A stresszhelyzet eredményeképpen a szervezetben termelődött toxinok a testben lévő méreganyagok közel nyolcvan százalékát teszik ki. A stressz nyomán keletkezett, súlyosan mérgező szabadgyököket aktív hidrogén segítségével maradéktalanul semlegesíthetjük.
Futó Gábor – hoterapia.hu
Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!
