A cukorbetegség a csontritkulás és a csonttörések fokozott rizikójával is kapcsolatba hozható. Sok esetben az antidiabetikumok felelősek a csonttörésekért, közölte a PharmaOnline.
A cukorbetegség jól ismert, szemet és lábat érintő szövődményei mellett sokan nem tudnak arról, hogy a diabétesz a csontritkulás megnövekedett kockázatával és annak következményeként a csonttörések emelkedett rizikójával hozható kapcsolatba. Mint az a Német Diabetológiai Társaság (Deutsche Diabetes Gesellschaft, DDG) Nürnbergben tartott őszi ülésén elhangzott, a csontritkulással összefüggő csonttöréseket elszenvedő betegek 27 százaléka cukorbeteg.
AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉGBEN SZENVEDŐK KÖRÉBEN A CSÍPŐTÁJI- ÉS A CSIGOLYATÖRÉSEK RIZIKÓJA AKÁR 2,5-12-SZERESÉRE IS NÖVEKEDHET.
A cukorbetegek különösen veszélyeztettek a csontritkulás és a vele kapcsolatba hozható törések kapcsán; mindez azonban még inkább kifejezett a cukorbeteg nőknél, az időskorúaknál és azoknál, akiknél már hosszabb ideje fennáll az anyagcsere-betegség.
Vizsgálatok alapjánaz inzulinterápia is kapcsolatba hozható a csonttörések megnövekedett gyakoriságával. Ez nem elsősorban az inzulin szervezetbeni hatásaival, hanem sokkal inkább azzal magyarázható, hogy jellemzően azok szorulnak inzulinterápiára, akik már régóta cukorbetegségben szenvednek.
Az éhomi glükózszint mellett a HbA1c-érték a kumulatív csonttörési-rizikó megbízható indikátorának bizonyul; a magasabb HbA1c-érték a csonttörések nagyobb gyakoriságával függ össze. Tény azonban, hogy a megfelelően beállított anyagcsere-paraméterek, amik a mikro- és makrovaszkuláris károsodások elkerülésében egyaránt jelentősek, hozzájárulnak ahhoz, hogy a csontot érintő diabétesz-szövődmények kockázata redukálódjon.
Mint az a különféle irányelvekből is nyilvánvaló, a60 év feletti 2-es típusú diabéteszes nőknél, valamint a 70 évnél idősebb 2-es típusú diabéteszes férfiaknálcsontsűrűség-vizsgálat javasolt. A szakemberek jelentős része úgy gondolja azonban, hogy ennek már korábban (is) meg kell(ene) történnie.
Az okok között kutatva, hormonális és genetikai magyarázata is lehet annak, hogy a cukorbetegek körében magasabb a csonttörések gyakorisága. Emellett lényeges a megfelelő D-vitamin ellátottsága is ha
ngsúlyt fektetni, ami a cukorbetegeknél sok esetben pótolnivalókat hagy maga után.
Nem szabad megfeledkezni a tartósan magas vércukorszint patológiás hatásairól és a különféle antidiabetikumok mellékhatásáról sem.
Jelenlegi ismereteink alapján ametformin szedése nincs hatással a csonttörések gyakoriságára, sőt, esetleg protektív hatás is köthető hozzá.A szulfonilurea-típusú vegyületek hatása szintén semleges.
Az inkretin-mimetikumok(pl. exenatid)és a DPP-4-gátló vegyületek(pl. linagliptin, saxagliptin, sitagliptin, vildagliptin) szedésekedvezőnek bizonyul a csonttörések gyakoriságát tekintve.
Előbbiekkel szemben, azSGLT-2-gátló vegyületek(pl. kanagliflozin, dapagliflozin) adagolása emeli a vérben a foszfát-szintet, ami a parathormonon keresztüla csontreszorpció fokozódásához vezet.Mint az a DDG őszi ülésén is elhangzott, „a dapagliflozin szedése csökkent vesefunkció esetén a csonttörések gyakoriságának növekedéséhez vezet”; bár normál vesefunkció esetén ez egyelőre nem igazolt.
Emellett, az ún.„glitazonok”(pl. pioglitazon)is emelik a csonttörések gyakoriságát,közli a lap.
medicalonlineés a pharmaonline
Forrás: tamasidr.hu
Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!
