fbpx

A fermentált zöldségek a legegészségesebb élelmiszerek között vannak

Régen sokkal kevesebb emésztési probléma fordult elő, és ez talán köszönhető volt annak is, hogy – hűtő hiányában – napi szinten fogyasztottak fermentált élelmiszereket az emberek. A fermentált ételek tele vannak hasznos, szervezetünk számára fontos baktériumokkal.

A fermentálás a sóval tartósítás ősi technikája. Nem csak káposztát savanyíthatunk tulajdonképpen, hanem gyakorlatilag bármit, a sárgarépától a cukkinin át az édesburgonyáig, virágokat, zöldfűszereket és magokat is. A zöldségek a savanyítás által nem csak könnyebben emészthetővé válnak, hanem hatékonyan segítik az emésztési folyamatokat. Fermentálás által olyan ízek és ízkombinációk bukkannak fel, melyek létezéséről mit sem sejtettünk eddig.

A fermentált zöldségek használata évezredes múltra tekint vissza. A boltban kapható tartósítószerrel kezelt savanyúságok köszönő viszonyban sincsenek velük.

A fermentált zöldségek fontos alkotóelemei lehetnek étrendünknek. A tejsavas erjedési folyamat során olyan élő probiotikus baktériumkultúrák alakulnak ki, melyek táplálják a bélflóránkat, a zöldségek sokkal könnyebben emészthetővé válnak a testünk számára, megőrizve vitamintartalmukat. Az erjesztésen átesett zöldségekben lévő tápanyagokat a testünk sokkal hatékonyabban fel tudja dolgozni, mint a nyers zöldségekben lévőket. A Kínai Orvoslás szerint „Amit meg tudunk emészteni, az tud felszívódni”.

A nyers zöldségek fogyasztásával az a probléma, hogy ugyan sok bennük a vitamin és az enzim, viszont nehezen emészthetőek, ezért a bennük lévő rengeteg tápanyag nem igazán tud beépülni a szervezetünkbe. Különösen igaz ez, ha emésztőrendszerünkkel nincs minden rendben.

A fermentálási folyamat során ráadásul a zöldségek vitamintartalma is emelkedik. Sokkal magasabb a savanyított káposzta C-vitamin tartalma, mint a nyers vagy a párolt káposztáé, emellett van benne B12-vitamin és folsav is. A C-vitamin mellett tehát más vitaminok és ásványi anyagok is sokkal nagyobb mértékben vannak jelen a savanyított zöldségekben, mint a nyers ételekben.

Olyan ízek alakulnak ki, amelyek a hétköznapok étkezéseit különleges ízekkel egészíthetik ki. Arról nem is beszélve, hogy nyersen némelyik zöldséget nem szívesen fogyasztjuk íze miatt. Fermentálással karakteresebb ízek alakulhatnak ki.

Kiválóan fermentálható a jégretek, a piros retek, a káposzta, vöröskáposzta, a sárgarépa, a cékla és a zeller is. A fermentáció során a zöldségek nehezen emészthető, gyakran puffadást okozó rostjai felpuhulnak. Nem bomlanak le a bennük lévő vitaminok, nyomelemek és egyéb hasznos anyagok.

Fermentációs folyamat

1. Első fázis: a levegőtől elzárt üvegben a növényen megtapadt baktériumok (Klebsiella és Enterobacter fajok) kezdik meg munkájukat. Ezek az egyébként nem túl jó hírű baktériumok azonban a maguk által termelt savas közegben elpusztulnak és átadják helyüket a Leuconostoc fajoknak.

2. Ezzel kezdetét veszi a fermentáció második fázisa. Ekkor már számottevő a tejsav mennyisége, ami egyben a Leucosnostoc fajok pusztulásával jár és megkezdődik a fermentáció harmadik fázisa, amit már a Lactobacillucok (Lactobacillus brevis, Lactobacillus Plantaris) végeznek.

3. A Lactobacillusok uralomra jutása a fermentáció harmadik és egyben végső fázisát jelenti. Ezek azok a Lactobacillusok, amiket oly gyakran emlegetnek manapság, mint probiotikumokat, azaz jótékony baktériumokat, amik óvják az egészséges bélflórát és a bélbe jutva nagyon hasznos anyagok bioszintézisében vesznek részt (pl. folsav és más vitaminok).

A lényeg, hogy fermentáció oxigénszegény környezetben kell, hogy történjék, mert másképpen a tejsavas erjedés nem indulhat meg. A valódi fermentált zöldségek savasságát tehát nem a hozzáadott ecet, hanem a fermentáció során képződő szerves savak adják.

Ajánlatok fermentálásra

Vékony szeletekre vágott zöldségeket (káposztát, céklát, piros- vagy fehér retket, zellert, hagymát, ízlés szerint csípős paprikát, gyömbért, borsot, fokhagymát) tisztára mosott befőttes üvegben fermentálhatunk. Rátegezve rakosgassuk az üvegbe, közben sózzuk. (1 kg zöldséghez 16 g sót használjunk.) Ha az üveg 80%-a tele, öntsük fel vízzel úgy, hogy a víz ellepje és az üveg 90%-ig tele legyen. Zárjuk le légmentesen ezután és tegyük sötét, hűvös, helyre egy hétre. Egy hét múlva a folyadék zavaros lesz, ez jelzi számunkra, hogy a fermentáció befejeződött és megkezdhetjük fogyasztani a benne lévő zöldségeket.

Nagyon értékes a fermentált zöldségek leve. Naponta iszogassuk, ahogy fogynak az üvegből a zöldségek.  

Fermentálhatunk csak káposztát, vagy csak retket is. Mindkettő önmagában is nagyon finom önálló ételként is.

A fermentálásnál arra ügyeljünk, hogy sérült, beteg növényi részeket ne rakjunk az üvegbe.

Készíthetjük úgy is, hogy a felvágott zöldséget egy nagyobb edénybe összekavarjuk a sóval és így tesszük az üvegbe. Hetente készíthetünk egy adagot, hogy mindig legyen asztalunkon ebből a nagyon egészséges ételből.

Tejérzékenység esetén a tejsavas erjesztésű növényi italok/ételek nyugodtan fogyaszthatóak, sőt kifejezetten ajánlottak, mivel az egészséges bélflórát is főleg tejsav- és bifidobaktériumok alkotják.

Forrás: Egészségtér

Képek: Egészségtér, Canva

Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!

ZOONO - A fertőtlenítés új technológiája

További bejegyzések

További előadások

Sikeres feliratkozás!

Köszönjük!