fbpx

A gondolkodás

Az eretnek, aki az agyba helyezte a gondolkodás folyamatait

Franz Joseph Gall (1758-1828, Bécs) azt tanította, hogy minden szellemi folyamat biológiai, és az agyból ered. Az agykéregnek különböző területei vannak, amelyek irányítják a gondolkodási folyamatokat. Minden agyterület a használatával nő. A nagyobb intelligencia egyenlő nagyobb homloklebeny. (Mellesleg neki, aki félig kopasz volt, igazán nagy „homloklebenye” volt látszólag.) Tanítása miatt I. Ferenc császár betiltotta előadásait, majd száműzte az országból.

Mi a gondolkodás?

Az idegsejt rövid és hosszú nyúlványaival ad és fogad ingerületeket, amelyeket áram közvetít. Ugyanakkor a végződéseken a nyúlvány kiszélesedik, és benne apró hólyagocskák vannak, telve kémiai hírvivő anyagokkal Ezek az áram hatására szétrobbannak, kiszabadul belőlük egy kémiai anyag, amelyik a sejtközötti résen áthaladva bekötődik a másik sejt kialakított fogadó helyeire, amire azok megnyílnak, és beengedik az ingert közvetítő anyagot. Ezt a szerkezetet hívjuk a szinapszisnak.

A gondolkodás nem más, mint agyunk elektromágneses és neurokémiai gépezetének működése. A különböző agyterületekhez más-más funkciók köthetők. Ennek feltérképezése az 1800-as évek közepén kezdődött, és a 20. században fejeződött be. Kezdetben a neuroanatómusok és neuropathológusok jártak az élen a kutatásban, ma az elektrophysiológusok, pszichológusok és a funkcionális MR-rel és PET-tel, SPECT-tel dolgozók.

Ma már nem vágjuk fel az agyat azért, hogy lássuk, mely terület károsodott, mint tettük azt még 40 évvel ezelőtt is, hanem valamelyik számítógépes „szeletelő géppel” vizsgáljuk meg, hogy az adott gondolati művelet mely terület aktivitásfokozódásával jár együtt. Erich Richard Kandel 2000-ben fiziológiai Nobel-díjat kapott vizsgálataiért, amelyben azt mutatta meg, hogy a lélek, a gondolkodás változásai az agy szerkezetének változásait jelentik (1998). A tanulás hatására az idegsejt új nyúlványt növeszt, amivel kapcsolatot alakít ki más idegsejttel. Ez a kapcsolat annál tartósabb, minél többször megy át rajta az áram, azaz, minél többet gyakorolunk.

A gondolat nyelve

A lelki problémáink megoldása nem más, mint egy korrekciós tanulás, amelyben a korábban megtanult megoldásokat újra tanuljuk. A tanulással tehát az agy szerkezetét változtatjuk meg. A fentiekből egyértelműen kiolvasható, hogy korábbi merev tanainkat, amelyek bizonyos agyterületekhez bizonyos funkciókat kapcsoltak, át kell értékelnünk, mert az agy örökké változik. Ez azt is jelenti, hogy ha egy központ megsérül, a funkcióját a szomszédos területek átvehetik.

Az elektromos áram a gondolat nyelve, amivel az idegsejtek távoli társaikkal kommunikálnak. Ennek az áramnak az erőssége az idegszálakban a vezetés során nem csökken. Ha az idegsejtben az áram termelése eléri a kisülés küszöbét, akkor az áram elindul. Ennek a nagysága független a sejt nagyságától, és a minden vagy semmi törvénye alá van rendelve. Független attól is, hogy milyen érző ingerület keltette, látás, szaglás vagy hallás; csupán abban különböznek, hogy más pályarendszereket ingerelnek.

Többszöri vagy erősebb inger hatására a jelvivő felfelé halad, és a magban elindít egy fehérjeszintézist, ami fél óra múlva visszajön, a sejtet új nyúlvány képzésére ingerli, ami új kapcsolatot teremt a szomszédos sejttel, és az információt ide raktározza el. Ez a memória raktározásának alapja.

 

Első rész

Tetszett? Olvasd el dr. Guseo könyvét a gondolat hatalmáról! 

Kép forrása: The cronicle

További bejegyzések

Gyógynövények, hatóanyagok

A lilahagyma “titkai”

Védi a szívet, elállítja az orrvérzést, és a te kamrádban is van – A lilahagyma Nem is gondolnád, hogy mennyi tápanyagot, antioxidánst tartalmaz ez a

Tovább »
Előadóink írták

A baktériumok a barátaink!

A baktériumok a barátaink! Az emberi sejtek számát illető becslések változnak, ma épp úgy tudjuk, hogy kb. 37 ezer milliárd sejt alkot egy emberi testet.

Tovább »

További előadások

Sikeres feliratkozás!

Köszönjük!