Tartsuk melegen a testünket! – A testhőmérséklet szerepe

Sokkal szerencsésebb dolog ma lábat törni vagy agyvérzést kapni, mint száz, pláne ötezer éve! Hálásak lehetünk a Valakinek, hogy ma élünk, mert az orvostudomány számos területen elképesztő tudásra tett szert, hatalmas fejlődésen ment keresztül, és fantasztikus eredményeket ért el. Érdekes ugyanakkor, hogy bizonyos, az egészséggel szorosan összefüggő területek, ha úgy tetszik, természettudományos ismeretek mennyire az orvostudomány radarja alatt maradtak. Az elektromosság, elektromágnesesség, a fény- vagy a hanghatások világa, vagy maga a gravitáció azon jelenségek közé tartozik, amelyek kívül esnek az akadémiai orvostudomány érdeklődési körén. Jobb esetben a határán mozognak. Részben érthető, hiszen mindezek a témák a szabad szemmel nem látható dolgok világába tartoznak. Ugyanakkor ezek, a Földön alapvető szereppel bíró jelenségek logikusan az emberi testben is meghatározó szerepet töltenek be.

Az egyik legérdekesebb, és talán a legkevésbé mostohán kezelt terület: a testhőmérséklet

Az emberi test „üzemi hőmérséklete”, a testhőmérséklet 37 °C. Sajnos, miként arról már a fősodratú médiában is egyre többet olvashatunk, az emberek lehűltek az elmúlt évszázadban. Ennek több oka van. A legfontosabb ezek közül a szénhidrát alapú táplálkozás és a stressz. Ami az előbbit illeti, a nem megfelelő táplálkozás az érfalak gyulladását eredményezi. A gyulladással érintett sejtek biokémiai működése megváltozik, és a folyamat eredményeképpen, zsírokat, fehérjéket, kalciumot, elpusztult immunsejteket stb. tartalmazó plakkok rakódnak le az érhálózatban, vagyis romlik a vérkeringés. Lévén, hogy a vér szállítja a sejtek számára a tápanyagokat illetve az oxigént, illetve a vér hivatott a salakanyagok elszállítására is, ez önmagában nagyon sok baj okozója. Történetesen a sejtek hőmérséklete is a vérkeringésen múlik, így a vérkeringés romlása összességében egyes szervek, sőt, az egész szervezet hőmérsékletének csökkenését eredményezi. A stressz mint különleges esetekre fenntartott életfunkció önmagában is zárja a hajszálereket – következmények hasonlóak. A hőmérséklet csökkenésének vannak egészen profán okai is: a hideg ételek, italok fogyasztása, a légkondicionáló berendezések túlzott használata, vagy akár a nyakat, dekoltázst, derekat láttatni engedő divat. (Ez utóbbinak természetesen megvannak a maga esztétikai előnyei.) A túlzott szénhidrát (azaz cukor) fogyasztásából eredő anyagcserefolyamatok önmagukban is hőveszteséget eredményeznek. Egy szó mint száz, a mai átlagember testhőmérséklete jóval alacsonyabb az optimálisnál.

De miért is baj ez?

A test normális körülmények között 37 °C-on működik, bizonyos körülmények között ennél magasabb hőmérsékleten. Amikor testünk e hőmérséklet alá hűl vagy e fölé melegszik, több dolog is megváltozik. Ha hűlünk, immunrendszerünk egyre kevésbé hatékony. Mint az a bizonyos fürge gyík októberben. Sok mindent nem várhatunk tőle. Bizonyos hőmérséklet alatt az immunsejtek teljesen lefagynak, lásd Han Solo kalandja Boba Fettel. Komolyra fordítva a szót, valami ilyesmi történik akkor, amikor az ember elnyal négy gombóc fagyit, és begyullad a torka. Miért, hiszen a fagylalt elvileg nem tartalmaz fertőző vírusokat és baktériumokat? Azért, mert alacsony hőmérsékleten az immunrendszer leáll, és az egyébként mindenhol jelen lévő, amúgy a fehérvérsejtek által kordában tartott mikrobák féktelen osztódásba kezdenek és elszabadulnak. Ha nem is ilyen drasztikus mértékben, de pár tized, pláne egy foknyi hőmérséklet csökkenés nagyban visszaveti a fehérvérsejtek hatékonyságát. Testünk sokkal kevésbé ellenálló a mikrobákkal szemben, és immunrendszerünk kevésbé képes felkutatni és kiiktatni a meghibásodott és veszélyessé vált sejteket. Minden egyes sejtünkben van egy „biztonsági főnök”. (Valójában sok száz vagy ezer, de most az egyszerűség kedvéért beszéljünk róla egyes számban.) Ez a mitokondrium nevezetű sejtszervecske. Ez a szerv 0-24 órában vizsgálja a neki otthont adó sejt állapotát, és amennyiben szükséges intézkedik a sejt javítása felől. Ha ez már nem lehetséges, mert a sejt visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, akkor intézkedik a sejt önpusztítása (önlebontása) felől. Akár így, akár úgy, de ha a biztonsági főnök jól dolgozik, a hibás sejtek nem tudnak megmaradni a testünkben. Ennek pozitív hozadékát nem szükséges ecsetelni… A dolog azonban úgy áll, hogy a mitokondrium 37 °C-on működik tökéletesen. A hőmérséklet csökkenésével veszít hatékonyságából, majd működése leáll. Ha valamilyen módon nem tudjuk bekurblizni, az végzetes lehet az érintett sejtre, szélsőséges esetben az egész szervezetre nézve. Mi történik még, ha csökken a testhőmérséklet? A kórokozók a fentiekkel párhuzamosan egyre aktívabbak. Élnek, virulnak, boldogan és nagy sebességgel osztódnak. A helyrehozhatatlanul meghibásodott, mitokondriumukat vesztett sejtek szintén gyors és kontrollálatlan osztódásba kezdenek. Mindez nagyon komoly problémákhoz vezethet!

No és mi történik, ha a test hőmérséklete emelkedik?

Ugyanez, pont fordított előjellel. A fehérvérsejt a egyre jobb és hatékonyabb. 38 °C-on bajnok, 39 °C-on világklasszis, Superman! Ugyanezen a hőmérsékleten a mikrobák és a hibás sejtek osztódása lassul majd leáll, illetve bizonyos hőmérséklet felett a vírusok, a betegséget okozó baktériumok, egyéb kórokozók, illetve maguk a hibás sejtek is elkezdenek szétesni. Nem véletlenül van az embernek láza! Ez az egyik legzseniálisabb funkció az emberi testben! Maradjunk annyiban, hogy érdemes átgondolni a lázcsillapítás kérdését! A megfelelő testhőmérséklet fontosságát a végtelenségig lehetne részletezni: stresszoldás, a sportolást követő regeneráció, a sejtek energiatermelő képessége (vitál energia), a megtermékenyülés és a magzat megfelelő fejlődésének kérdése, a tápanyagok és vitaminok felszívódása, a bélfal áteresztő képessége stb. mind a kérdéskörhöz tartoznak. Egyetlen mondat az idei év egyik legégetőbb kérdéséről, a vírusokról. A vírusokkal szembeni egyetlen valós védelmet immunrendszerünk adja. A jól működő, hatékony immunrendszer az egyetlen, amely képes legyőzni a vírusokat. Érdemes megvizsgálni, hogy mely faktorok erősítik (pl. a megfelelően adagolt C-vitamin, stressz oldás), és mely faktorok gyengítik (pl. stressz, élelmiszerek, élelmiszer adalékok) az immunrendszert. Az immunerősítő tényezők közül az egyik legerősebb faktor a megfelelő testhőmérséklet: tartsuk melegen a testünket! Futó Gábor – hoerapia.hu Kép: empoweringmichigan.com