fbpx

Ókori erdei japán gyógyítóművészet, a shinrin-yoku

Ha közel lakik az erdőhöz és aggódik vérnyomása miatt, gondolkozzon el egy erdei sétán. Egy japán vizsgálat eredményei szerint a shinrin-yokunak – az „erdőben való fürdőzés” ősi gyakorlatának – anti-hipertenzív (vérnyomás csökkentő) hatásai vannak.

Az erdőben való fürdőzés koncepciója nemrég a megelőző orvoslás kutatóinak érdeklődését is felkeltette. Számos tanulmány figyelembe vette a természet és az egészségre gyakorolt ​​hatás közötti kapcsolatot. Mások az élettani hatásokról számoltak be, amíg az erdőn keresztül sétáltak, ültek benne és/vagy megfigyelték távolról.

Az erdei környezetben megfigyelték a vérnyomás, a pulzusszám és a stresszhormonok csökkenését. Egy módszerrel, ami csökkenti a vérnyomást, akár meg is előzhetjük a  magas vérnyomást.

A meglévő vizsgálatok során a mintacsoportok azonban túl kicsik voltak, valamint a lehetséges terápiás előnyök helyett elsősorban a stresszre és a relaxációra összpontosítottak. Ezért a shinrin-yoku anti-hipertenzív alkalmazásával kapcsolatos szakirodalom meglehetősen gyér. (Kapcsolódó: Miért jó a tai-chi, kortól és fittségtől függetlenül.)

 

A japán kutatók úgy vélik, hogy az erdő hatással van a vérnyomásra

Gunmai Egyetem kutatói a vérnyomáson keresztül mérték le az erdei környezet megelőző- és gyógyászati hatásait. Metaanalízisük (több hasonló célú vizsgálat eredményeiből készült összesített, átfogó elemzés) elkészítéséhez az eleve létező kutatásokat használták fel.

 

Minden olyan tanulmányt vagy kutatást felhasználtak, ami magában foglalta az erdei környezet hatásait a szisztolikus vérnyomásra, a diasztolikus vérnyomásra és a szívritmusra. Eltéréseket kerestek a résztvevők által érzékelt hatásokban a koruk, vérnyomásuk, nemük és más jellegzetességek között a shinrin-yoku előtt és után is.

 

A kutatásokat a PubMed, Cochrane Library, CINAHL és Japan Medical Abstracts Society adatbázisából nyerték. Azok az angol és japán nyelvű kutatások kerültek be a metaadatbázisba, amelyek tartalmaztak bizonyos kulcsszavakat és még 2016 májusa előtt jelentek meg.

A kutatók ezeket az adatokat 15 tanulmányra szűkítették, ezen belül 20 kísérlettel és összesen 732 résztvevővel. Mind a 20 kísérlet az erdei környezetet vizsgálta, amelyből 11-nél a részvevők sétáltak az erdőben, míg 7-nél leültek és megfigyelték azt.

A kapott eredményeket azután összehasonlították a városokban és más nem erdei környezetben végzett kutatásokkal, mérésekkel.

https://www.brighteon.com/embed/5805401301001

 

Hatására csökken a vérnyomás és a szívritmus

A kutatók közölték, az erdei környezet jelentős hatásokkal volt a vérnyomásra. A szisztólikus vérnyomás a résztvevőknél sokkal alacsonyabb volt, mint a nem erdei környezetben lévő embereknél.

Az tanulmány résztvevőit sétáló és ülő csoportokra osztották, hogy megfigyeljék, a mozgásbeli különbség befolyásolja-e az SBP-t (a szisztólikus vérnyomást). Nem találtak nagy eltérést, tehát a hatások nem voltak összefüggésbe hozhatók a testmozgással.

A férfiak „fiatal”, „középkorú” és „idősebb” csoportokra voltak felosztva, míg a nők „középkorú” és „idősebb” csoportokra. Az erdei környezet pozitív hatásai továbbra is vezettek a nem erdei környezetekkel szemben.

A résztvevők diasztólikus vérnyomása és a szívritmusa alapján az erdei környezet valóban csökkenti a vérnyomást. Ha ezeket az eredményeket összehasonlítjuk korábbi kutatási eredményekkel, kiviláglik, hogy az erdei környezet valami féle anti-hipertenzív hatást vált ki a résztvevőkben.

A vérnyomáscsökkenés figyelemreméltóbb volt a hipertenziós betegeknél. Továbbá, míg a shinrin-yoku hatásai sokszorosnak tűntek az idősebbeknél, a vérnyomás maga is emelkedik a kor előrehaladtával – a kutatók úgy vélik, az erdei környezet hatása inkább a magas vérnyomással hozható összefüggésbe, mint magával a korral.

A mechanizmus, amin keresztül az erdei környezet csökkenti a vérnyomást, nem ismert. A szívritmus csökken az erdei környezetben eltöltött idő alatt – ez arra utal, hogy összeköttetésben áll az autonóm idegrendszeri aktivitással.

Ezért a kutatók úgy vélik, hogy az erdei környezet csökkenti a szimpatikus idegaktivitást – beleértve a “küzdj vagy fuss reakciókat” – míg növeli a paraszimpatikus idegi aktivitást, ami relaxációt eredményez. Ezt olyan kutatások is alátámasztják, amelyek bizonyítják, hogy az erdei környezetek csökkentik az adrenalin- és a noradrenalin-szinteket.

Ha szeretne többet olvasni az egészséges testmozgásról, látogasson el a Naturopathy.news weboldalra.

Források:
NaturalMedicine.news
BMCComplementAlternMed.BioMedCentral.com
MDPI.com
Link.Springer.com

 

Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!

 

 

További bejegyzések

További előadások

Sikeres feliratkozás!

Köszönjük!