A tej és tejtermék-fogyasztást egyes helyeken a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás egyik alapelemének tekintik és „A tej élet, erő, egészség” szlogennel hirdették sok éven/évtizeden át. Ugyanakkor jelentős mennyiségű kutatás, vizsgálat, és tanulmány született melyben humán egészségügyi kockázataira hívják fel a figyelmet.
Éppen ezért mostani cikkemben áttekintést nyújtok ezen kockázati tényezőkről.
A laktózérzékenység az egyik legismertebb kockázati tényező.
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!
FONTOS: A laktóz a tejben megtalálható összetett cukor, melyet tejcukornak is hívnak. Galaktózból és glükózból áll.
A bontásáért felelős laktáz enzimmel a csecsemők még rendelkeznek, viszont az enzimet kódoló gén az élet során kikapcsolhat.
Laktáz enzim hiányában az elfogyasztott tej laktóz tartalma a bélcsatornában marad, és erős ozmolalitiása, azaz vizet vonzó képessége, miatt a béltartalom a vizet magához vonzza és erőteljes, nagy görcsökkel, szelekkel társuló vizes hasmenés jelentkezik. Ez igen jelentős stressz tényező a szervezet számára és a kialakult állapotot fokozhatja.
A tej és a tejtermékek fogyasztása növeli az IGF-1, azaz inzulinszerű növekedési faktor szintet a szervezetben.
Az IGF-1 bizonyos szintig nagyon szükséges, főleg gyermekkorban, ugyanis szerepet játszik a növekedésben, az izmok fejlődésében és regenerálódásában. Ezen túlmenően kulcsfontosságú a sejtek növekedésében és a sejtek elhalásának megakadályozásában. Lassítja az öregedést és fokozza a csontépítő sejtek aktivitását.
A tehéntejben lévő és az emberi IGF azonosak. A tej 6 – 160ng/ml IGF-et tartalmaz, mely a pasztörizálás hatására sem csökken. Mivel az IGF nagy részét nem emészti meg a szervezet, így az átjut a bélfalon és megemeli az emberi testben az IGF szintet. Aki rendszeresen fogyaszt tejet és tejterméket, annak 10-30%-os IGF emelkedést okozhat.
Jelentős tanulmányban igazolták, hogy az IGF a sejtek osztódásának serkentésével a tumorok növekedését fokozza.
Összefüggést találtak a magas IGF-1 szint és:
- a méhnyak,
- a petefészek- és a méhrákkal,
- a vastagbél-, a gyomor-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy,
- a vese,
- a pajzsmirigy és
- az agyrák kialakulása között.
Emellett az IGF minden mellrák típusra is hatással van.
Mivel a mellszövetben az ösztrogén, melynek fokozott szintje összefüggésben van a mellrák kialakulásával, és az IGF kölcsönösen fokozzák egymás hatását, ezáltal a magas IGF szint a mellrák kialakulásának egyik kockázati tényezője lehet.
A prosztata is hormonérzékeny szerv, így a tejfogyasztás és az emelkedett IGF szint férfiak esetében is kockázati tényező lehet.
A rákos sejtek kontrollálatlan burjánzásához az emelkedett és ingadozó inzulin szint is táptalaja lehet.
Vizsgálatok során kiderült, hogy az alacsony glikémiás indexű tejtermékek, amelyek elvileg nem emelik meg annyira a vércukorszintet, akkora inzulinválaszt váltanak ki, mintha fehér kenyeret fogyasztottak volna. Ezt pedig a tejsavóban lévő inzulinválaszt kiváltó fehérje eredményezi, mely a sejtburjánzás fokozása mellett inzulinrezisztencia és II. típusú cukorbetegség okozója is lehet.
JEGYEZD MEG: Jelentős számú tanulmány született a sclerosis multiplex, az I. típusú autoimmun cukorbetegség, valamint a szív-. és érrendszeri betegségek és a tejfogyasztás összefüggéseiben.
Az egyik legnagyobb arányban megtalálható tejfehérjének, a béta-kazeinnek 2 típusa létezik.
Az A1 béta-kazein Európában és a „nyugati világban”, míg az A2 béta-kazein Afrikában és Ázsiában. A két béta-kazein egyaránt 209 aminosavból álló fehérje, azonban a két fehérje egyetlen, a 67. aminosavban különbözik egymástól. Az emésztési folyamatok során az A1-es béta-kazeinből egy opiát keletkezik, melyet béta-kazo -morfin7-nek (BCM7) neveznek.
Ez a vegyület immunológiailag aktív és autoimmun eredetű betegségek kialakulásával összefüggésbe hozható, továbbá az autizmus és schizofrénia, valamint a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásában is komoly kockázati tényező lehet.
A sclerosis multiplex kialakulásában is szerepe lehet egy úgynevezett „molekuláris mimikri” összefüggés szerint.
Napjainkban nagy kockázati tényezőnek minősül az emésztőrendszer „gát” funkciójának elvesztése, a bélfal túlzott áteresztősége.
A tejben lévő egyik fehérje, a butirofilin, a bélfalon átjutva immunreakciót indíthat el, ugyanis a molekuláris szerkezete nagyon hasonlít az idegeket körülvevő, mintegy beborító myelin hüvely fehérje szerkezetére.
Ezen tényeken túlmenően az agyalapi és a petefészek hormontípusba tartozó embereknek hormonális hízást is okoznak, valamint a stimuláció által kiváltott fokozott hormontermelés által ösztrogéndominancia és az ahhoz társuló kórképek, pajzsmirigy diszfunkció, alulműködés, here működés diszfunkció, termékenységi zavarok kialakulásához is hozzájárulhat.
Mivel jelentős mennyiségű vizsgálat alátámasztja a fentebb leírtakat, javasolt annak mérlegelése, hogy valóban jó e tejet fogyasztani.
Forrás: https://bodywakes.hu/ , Bertalan Bartalis
Képek: Bodywakes, Canva
