Mi a teniszkönyök?
Teniszkönyök a könyök egyik könnyebb sérülésének fájdalommal járó közismert elnevezése. Fizikai igénybevételek után a könyöktájék, illetőleg a felkarcsont külső alsó részének, az ún. epikondilusznak a gyulladása következik be, és az itt eredő izmok túlzott igénybevétele miatt a könyökben és az alkar külső hátsó felén fájdalom jelentkezik.
Tünetek: Könyökfájdalom, gyengeség az alkarban, fájdalom a könyök külső oldalán, tárgyak leejtése, fájdalom csukló nyújtáskor, fájdalom a tenyér fogatásakor
A teniszkönyök előfordulása
Az emberek többsége, ha a címben szereplő diagnózist hallja, azonnal olyan sportsérülésre gondol, amely teniszezés közben alakul ki. A régmúltban ez így is volt, az “úri passziónak” számító teniszezés után alakult ki ez a betegség, tehát elsősorban csak a teniszezőket érintette. Mai világunkban már gyakorlatilag mindenkinél kialakulhat, akinek a könyöke túlzottan igénybe van véve, sőt fizikai terheléstől függetlenül is felléphet. Ma bárki szembesülhet azzal a problémával, hogy gyakran ismétlődő mozdulatokból álló erős fizikai munka után, különösen ha a feszítő izomzatot fokozottabban veszik igénybe, felléphet ez az elváltozás.
Hosszú évek tapasztalata szerint az előfordulási arány lassan a nők felé billen, annak ellenére, hogy a számítógép megjelenésével, és annak mindennapos használatával csökkent a hivatásos gépírónők száma.
Gyermekeknél és serdülőkorban nem fordul elő a teniszkönyök hiszen még ilyenkor az alkar izmai nagyon rugalmasak.
A teniszkönyök okai
A panaszok okaként a könyök külső vagy belső bütykén az alkari feszítő izomzat eredésénél csonthártyagyulladást ún. periostitist (epikondiliszt) tételezünk fel. A gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat. A gyulladást a könyökízület és az alkar izomzatának gyakran ismétlődő fokozott erőbehatása váltja ki. A nehéz fizikai munkák (ásás, csákányozás, emelés, ruhacsavarás, stb.) után ugyanúgy előfordulhat, mint írógépelés, zongorázás, teniszezés és vívás után is.
A legújabb kutatások fényt derítettek arra, hogy az elváltozásért a hosszú alkarfeszítő izom (az ún. extensor carpi radiális longus) megrövidülése is felelős lehet, ezért számos jó eredménnyel végződött műtét szerepel már a gyógyulásban.
A teniszkönyök tünetei és diagnózisa
Az első panasz a fájdalom. A beteg a könyökízület külső részén az alkar feszítő izomzatában lassan fejlődő, de állandóan fokozódó fájdalmat érez. A fájdalom a könyök külső oldalán jelentkezik, az alkari feszítőizmok működésekor. Az epikondilusz tájéka nyomásra érzékeny. Bármely tevékenység, amely a csukló nyújtását igényli, fájdalmas lehet. Az alkarban gyengeség érzése lép fel, amely főleg a tárgyak felemelésénél, megfogásánál nyilvánul meg, és sokszor azok leejtését okozza. A fájdalom fokozódik, ha a csuklót nyújtott könyökízület mellett a tenyér felé behajlítják, és ezáltal az alkar feszítő izomzata túlfeszül és ez fájdalmat vált ki.
A könyök akkor fáj igazán, ha az illető leteszi a kezét és a tenyerét az asztalra, majd megpróbálja a kézfejet ellenállással szemben csuklóból felemelni. Ha a beteg a karját a test mellett tartja és a kezét kifelé hajlítja a fájdalom a könyök és az alkar külső, hátsó részén jelenik meg, azaz a hüvelykujj felőli oldalon.
A diagnózis felállítása tehát rendkívül könnyű, hiszen a beteg panaszolja, hogy a könyökízület és a csuklóízület egy bizonyos mozdulatára erős fájdalom keletkezik a felkarcsont könyökízületi része felett a külső oldalon. Itt jól kivehető területen tapintásra a csont megnyomásakor erős fájdalom lép fel, ami bizonyítja a csonthártyagyulladás jelenlétét. Olyan tüneteket is ismerünk, amikor a tenyér le és felfelé forgatásakor jelentkezik a fájdalom, és a felkar felső harmadába is kisugárzik.
A teniszkönyök kezelése, megelőzése
A betegség kezelésének lényege a tehermentesítés. A panaszokat kiváltó mozgások mellőzése, illetőleg az alkar és a kéz nyugalomba helyezése, sínezése ajánlatos az első időszakban, de a fizikoterápiás kezelés, a fájdalmas helyi érzéstelenítése is eredményre vezethet. A lokálisan alkalmazott szteroid származékok gyakran teljesen megszüntetik a fájdalmat.
Amennyiben a fent leírt konzervatív kezelések nem nyújtanak megfelelő eredményt, műtétet végeznek, hogy a fájdalmas területet izgató izomhúzást kikapcsolják. A műtét során az alkari feszítő izomcsoport közös eredését a csonthártyával együtt leválasztják, meghosszabbítják és a feszítő izomzatot borító hártyát bemetszik. Pár hetes kímélet után a műtét 100%-os eredményt hoz.
A legújabb kutatások kiderítették, hogy gyakorlatilag az egész elváltozásért az alkari hosszú feszítő izom (musculus extensor carpi radiális longus) megrövidülése felelős, ezért számos, jó eredménnyel végződött műtét szerepel a gyógyulásban. A műtét során ennek az izomnak az inas részén egy ínhosszabbítást végeznek.
Külföldön már alkalmaznak egy olyan különleges csuklórögzítő készüléket, amellyel kizárják ennek az izomnak a feszülését és így pár hetes rögzítő viselése után a feszülés megszűnik. A betegség megelőzhető, ha a könyökízület és az alkar izomzatára ható, gyakran ismétlődő fokozott erőbehatásokat kerülik.
Forrás: Házipatika
Fotó: pexels
