Nincs még egy olyan. Illatával, bársonyos, karakteres selymes barnaságával kényeztető luxuscikk, ami ennyire az életünk részévé vált. Ő a pici mozgatórugó, amely korunk emberét képes felkelésre, ébrenlétre, éberségre és álomtalanságra sarkallni. A keleti titok, amely magyarságunk történetében maga a fekete leves.
De tudjuk-e vajon, hogy ez a párás forróságban fejlődő növény milyen utat jár be limbikus érzékszerveinken, és emésztésünkön keresztül?
Emlékszünk még arra, mennyire volt keserűen aromás, mikor először ízleltük? Mi vezethetett oda, hogy újra és újra kértük? Nagyszüleink kávéba mártott kockacukrát, a lelopott tejszínhabot, vagy a tejeskávéba mártott mákos pozsonyi kiflit keressük, vagy a „tiltott gyümölcs” külön ízére áhítozunk? Gyermeki vágyakozásunk tárgya sajnálatos módon rutinná silányult, az ízét nem éljük meg, kávéházi élményeinket kommersz „papírpoharas” megszokássá változtattuk. Élénkítő hatása miatt a kávéval és egyéb koffein-tartalmú italokkal torzítjuk cirkadián ritmusunkat, szembe menve szervezetünk ősi biológiai alvás és regenerációs igényével.
Életünk „túlpörgetése” ajzószerek rutinszerű használatával rengeteg egészségügyi problémát okoz, -előrehoz és az öregedést sietteti. Találjunk vissza természetes ritmusunkhoz, és állítsuk vissza e nemes italt méltán megérdemelt régi fényébe.
Herbaferm és a kávé
A cirkadián ritmust a mikróbáink is tartják, nekik is van belső órájuk, de a gazdaszervezet – azaz a mi aktivitásunk nagyban befolyásolja az ő napi ritmusukat. Mikrobiomunk napi ciklusa az emberi aktivitásra jellemző (máshogyan fogalmazva természetes) nyugalmi és egyensúlyi fázisokra osztható fel. Az aktív fázisban alapvető ösztöneink – ön és fajfenntartás – alapvető feladataival foglalkozunk, míg a nyugalmi fázisban az aktivitásból – elhasználódásból eredő hibák és sérülések regenerációja zajlik. Ez azt jelenti táplálkozás – élettani értelemben, hogy a nappali időszakban táplálékot keresünk, azt elkészítjük (tisztítással, válogatással elő-emésztjük fermentálással, főzéssel), majd elfogyasztjuk, feltárjuk és felszívjuk azok általunk hasznosítható tápanyagait.
Az általunk nem, de mikróbáink által emészthető tápanyagokat vastagbelünk fermentorában a mikroszervezetek alakítják át számunkra hasznos anyagcseretermékekké. Ezek a folyamatok döntően az aktív, nappali időszakban zajlanak. Ez idő alatt sejtjeink működését más és más hormonok által stimulált anyagcsere utak jellemzik. Reggel ébredéskor a ghrelin (éhség) hormon ösztökél minket tápanyagok felkutatására, összegyűjtésére, étkezéseinket követően az inzulin hatására sejtjein nagy hatékonysággal veszik fel a tápanyagot (ez esetben a cukrot) és használják azt el, vagy raktározzák. Estefelé a melatonin hatására megnyugszunk, és a nappali igénybe-vétel mértékével arányosan az adenozin álmosít el minket. Éjjel a szervezetünk nem táplálkozik, és nem emészt hatékonyan, mivel ez az időszak a regeneráció ideje. Ilyenkor az izmokban tárolt szénhidrátok, zsírszövetben tárolt zsírok – mint tökéletes energiahordozók felhasználása történik, hogy a regeneráció folyamatai hatékonyak legyenek. Ezt a folyamatot a glükagon – koplaló hormon fogja uralni.
Ebben a rendszerben a mértéktartó kávéfogyasztás – a alvási igényünk befolyásolásával szerepel a reggeli és ebéd utáni koffein tartalmú fekete leves fogyasztásával.
Amennyiben stressz alatt állva későn étkezünk és kávé segítségével aktivitást erőltetünk a nyugalmi időszak alatt, akkor az éjszakai pihenésünk – és regenerációnk fogja azt megszenvedni. Reggel fáradtan ébredünk, álmosak vagyunk – ezt kávé segítségével el tudjuk ugyan nyomni, de az regeneráció hiányosságai miatt hatékonyságunk, (életerőnk) alacsonyabb marad.
Az, hogy éjjel a nyugalmi időszakot lerövidítettük sajnos a koplalóhormonok zsír-raktár kipakolását is korlátozza. Ennek értelmében kevesebb raktározott táplálékot tud a szervezetünk a depóniákból felszabadítani, tehát nem fogyasztjuk el a tartalékokat. Ez már középtávon is folyamatosan növekvő zsírraktárakat – elhízást és krónikus fáradtságot fog eredményezni.
Nagyon fontos tehát, hogy mindenki alkatához és életmódjához mérten mértéktartóan bánjon a közönséges stimulálószerünkkel, a kávéval.
Fermentáció és a kávé
A kávébabok szüretelése után ahhoz, hogy a gőzölgő italunk elkészüljön a kávészemek – gyümölcs erjesztése segít hozzá. A kávé-gyümölcs természetes ökoszisztémáját alkotó mikróbák megkezdik a termés lebontását és a mag táp- és hatóanyagainak lebontását. Döntően ez a mikrobiológiai folyamat fogja meghatározni a kávészemek alapvető érzékszervi és élettani tulajdonságait. Ezt a folyamatot követi a mosás, a maghéj eltávolítása, a szárítás és az így nyert zöld kávémagok pörkölése.
A mikrobiótánk és a kávé
A kávéban található összetett tápanyagok és hatóanyagok – köztük a polifenolok – kiváló egészséget támogató hatását sok tanulmány méltatja.
A kávézás befolyásolja a bél mikróba összetételét is, polifenoljai az emésztőrendszer oxidatív károsodásaitól védenek minket. A mikrobáink összetételét is befolyásolja a rendszeres kávé-fogyasztás. Szerencsére inkább kedvező hatásokat társítanak a kutatók a mikrobiom és a kávézás között.
Ennek magyarázata lehet az, hogy a kávé csersavai képesek a pathogén szervezetek korlátozására, valamint a polifenolok antioxidáns hatását is megérzik mikróbáink.
Sokan kérdezik, hogy reggeli kávézás szertartásába – rutinjába a Herbaferm cseppeket hogyan érdemes beilleszteni. A Herbaferm cseppek reggeli fogyasztását éhgyomorra javasoljuk, hogy a vízbe cseppentett természetes étrend-kiegészítő gyorsan eljuthasson a vastagbélbe is – tehát a gyomor erős emésztésén – rövid úton túljuthasson. A kávé mellé fogyasztott szilárd táplálékok viszont a gyomorban időznek, a reggeli falatok a gyomrot emésztésre sarkallják, ezért a legbiztosabb módja a reggeli Herbafermes víz elfogyasztásának az, ha megelőzi a kávét és a reggelit.
Jó emésztést, jó egészséget!
