Interjú Lakatos Katalinnal, a TSMT módszer kidolgozójával

Farkas Eszter interjúja, 2014.11.01.

Sajnos egyre több gyermeknek van szüksége segítségre ahhoz, hogy iskolaéretté váljon.

Sok segítő szervezet dolgozik ezekért a gyerekekért, ebből is látszik, hogy szükség van a munkájukra, a spontán fejlődés nem minden gyermeknek elegendő.

Lakatos Katalint – a HRG és TSMT módszer kidolgozóját – kérdeztem arról, hogy a BHRG Alapítvány milyen módon segíti a gyermekek fejlesztését, és az iskolaérettség kialakulását.

– Felmérések mutatják, hogy egyre több gyermeknek van szüksége fejlesztésre, a spontán fejlődéssel nem alakulnak ki a sikeres iskolakezdéshez szükségek készségek, képességek. Mik lehetnek ennek a ténynek a hátterében?

– Több ok külön-külön vagy együttesen is okozhat eltérést az idegrendszeri érési folyamatokban, pld. várandósság alatti anyai vagy magzati egészségügyi panaszok, a koraszülés, a korai kötődési vagy regulációs zavarok, az édesanyák rövidebb-hosszabb ideig elhúzódó depressziója, a viszonylag kevés személyes kapcsolat a sok képernyőhöz képest. (Káros és függőségre szoktat, alacsony szókincs ill. a gondolkozási folyamatok alacsony szinten való stabilizálása köthető pld. az idő előtti rendszeres és napi  több órás internetezéshez, videózáshoz, TV-zéshez.) Ha egy gyermek már kiskorától a színes, mozgó, hangot adó képekhez van szokva (rajzfilmek, mesefilmek), a betűk az olvasókönyvében nem fogják megütni az érdeklődése ingerküszöbét, nem tudja majd tartósan ide irányítani a figyelmét.

Vannak gyerekek, akik viselkedészavarait pld. ételérzékenység – pontosabban tartósítószer-érzékenység – okozza, de ki gondolna arra, hogy a csoki, a cukor, a kakaó, az erős fűszerek, a tej is tud viselkedészavart okozni?

Ha jobban belegondolunk, az sem segít, ha pld. rossz idő vagy enyhébb betegség miatt hetekig a lakásban kell lennie a gyereknek.  Itt nem tudja az energiáit értelmes aktivitásokkal levezetni, mint például 100 éve egy falusi gazdaságba született, ott rögtön a családi munkamegosztásba bevont gyerek. Szinte természetes ilyenkor egy ingerültebb, aktívabb viselkedés.

A szülők túlzott engedékenysége, következetlensége pedig azért probléma, mert ha mindig mindent ráhagynak, a gyerek nem szokik hozzá ahhoz, hogy az iskolában szót fogadjon, felismerje és betartsa a szabályokat.

 – Kik azok a gyerekek, akiknek leggyakrabban van szükségük a fejlesztésre?

– A legfeltűnőbb tüneteket: a viselkedészavarokat, a beilleszkedési nehézségeket, agresszivitást, impulzivitást mutató gyerekeket nagyon hamar elküldik  különböző vizsgálatokra, s ha szerencséjük van, ezt terápiák, fejlesztések követik.

Feltűnő lehet az is, ha egy kisgyermeknek a mozgásfejlődése lelassul (16 hónapos kor után sem jár) vagy épp a beszéde késik (1 éves korban már 1-3 jelentéssel bíró szónak,- pld. vau, ham, pá… kell elhangozni rendszeresen.)

A vizuális és az auditív figyelem rövidsége sem kerüli el a hozzáértők figyelmét, mivel e gyerekek nem tudnak tartósan egyféle tevékenységre koncentrálni (pld. építés, mesekönyv-nézés, babázás), nehéz lekötni őket, s a kortársaikhoz képest sokkal hamarabb kilépnek játék- és/vagy feladathelyzetekből.  

Hátrányosabb helyzetben vannak a csöndes, visszafogott, jól viselkedő, „nem sok vizet zavaró” gyerekek, s külön meg kell említeni azokat, akiknek 1-1 képességük (pld. verbalitás, társas kommunikáció) kiemelkedő, ezzel azonban részképesség-gyengeségeiket igyekeznek kompenzálni. Az idegrendszeri éretlenség azonban nem kompenzálható, legkésőbb már harmadik osztályban (tollbamondásnál, szöveges példáknál) egyértelműen látszik az, hogy már a nagy erőfeszítések sem elegendőek az egyidejű többcsatornás figyelmet, többlépcsős megoldási műveleteket és rugalmas gondolkozást igénylő feladathelyzetek átlátására vagy helyes megoldására.   

– Milyen módszerük van arra, hogy felmérjék, vajon hogy fog helytállni a gyermek az iskolában? 

– A Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (BHRG) Alapítványban az 5 évnél idősebb gyermekeket már 2001 óta egy szenzoros, szenzomotoros szemléletű vizsgálattal mérjük fel, ami 35-40 perc alatt 21 különböző feladathelyzetben egyértelműen igazolja az idegrendszeri éretlenséget, eltérő működést. Kutatásaink igazolták a korrelációt az Iskolaérettségi vizsgálatban nyújtott gyengébb teljesítmény és az Állapot és mozgásvizsgálatban teljesített alacsonyabb pontszámok között.

Ez a vizsgálat megmutatja az erősségeket és az elmaradásokat egyaránt, s mint ilyen: felzárkóztató szenzomotoros terápiák alapjául szolgál.

– Az eredmény függvényében milyen lehetőségeket nyújtanak a gyermekeknek és szüleiknek?

– Mivel az Állapot- és mozgásvizsgálatban 2. 1. 0 pontokkal tudjuk értékelni a vizsgált gyermek megoldásait, – az 5 nagy vizsgált terület teljesítményt százalékban adjuk meg. 

75%-os eredmény felett nem kezdünk terápiát, hiszen 25%-nál kevesebb hiányosság elkompenzálható a meglevő min. 75%-os készségekkel. 50-75% közti eredmény esetén (ez kisebb lemaradások esetén  tipikus eredmény) csoportos Tervezett SzenzoMotoros Tréningeket (TSMT) és/vagy Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) terápiát javaslunk a családnak. 50%-os eredmény alatt  az egyéni TSMT-terápia az, ami ezt a nagymértékű elmaradást fel tudja hozni.

– Milyen módon hat a Tervezett SzenzoMotoros Tréning, hogy a gyermekeknek kialakuljanak azok a képességei, készségei, amik a sikeres iskolai beválás alapfeltételei?

– A sikeres iskolai  beválás számunkra, szenzoros-szenzomotoros terapeuták számára azt jelenti, hogy az eltérő fejlődésű, viselkedésű, aktivitású gyerekeknél (akiknél túlműködések, alulszabályzások, életkorukhoz képest alacsonyabb idegrendszeri szinten felbukkanó működések gátlást fejtenek ki a magasabb kérgi funkciók kivitelezésére) sok-sok szenzoros ingerrel „átmossuk” az ingereket felvevő és feldolgozó neuronhálózatot.

Ez gyorsabb és eredményesebb információ-felvételt és feldolgozást eredményez, ami könnyebben fog helyes választervezéshez és kivitelezéshez vezetni. Azaz: a gyerek nagy-, finom- és beszédmozgásai ügyesednek, viselkedése harmonikusabbá válik, emlékezeti folyamatai normalizálódnak, megértő- és utánzó képessége valamint szabályfelismerése és szabálykövetése is javul. 

Az egyéni, 18-20 feladatból álló TSMT-tréningeket rendszeresen, minimum heti 3x kell legalább 6 hónapig végezni, hogy a tervezett javulások beinduljanak, ill. stabilizálódjon az elért szint. A szülők mint ko-terapeuták gyakorolnak otthon gyermekükkel. Ez egyszerre nehéz, ugyanakkor fejlesztői kompetenciát ad azoknak, akik elszántan szeretnének közreműködni  gyermekük állapotjavításában.

A csoportos TSMT és HRG-terápiákat, melyek 1-3 éven keresztül folynak: heti min. 2 alkalommal javasoljuk, mert pszichikai-fizikai és szociális terhelhetőséget lehet általa szerezni, mert az ide rendszeresen járó gyerekek egyidejű többcsatornás figyelme, hosszú idejű emlékezete, rugalmas gondolkozása, szociális készségei jelentősen javulnak, a deficitek eltűnése mellett.

– Nagyon köszönöm a válaszokat. Remélem, sok szülőnek tudtunk segíteni ezekkel az információkkal. 

Sok erőt, energiát kívánok a további munkájához!

Farkas Eszter
TSMT terapeuta

Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!