A fokhagyma nemcsak egy fűszernövény, ami nagyon sok finom étel nélkülözhetetlen alapanyaga, hanem egy csodás gyógynövény is. A fokhagyma szinte a világon mindenhol ismert és rendszeresen használják. A népi gyógyászat megfigyelésein alapulva gyógynövényként nagyon sok betegség kezelésénél előszeretettel alkalmazzák. Hatékonysága számos kutatócsoport figyelmét felkeltette (1).
Az emberiségnek ősidők óta sokféle betegséggel kell szembenéznie. Egészen a középkorig sok betegség kialakulása miatt, magát az ördögöt tették felelőssé. Azonban a 19. században Robert Koch bebizonyította, hogy ettől sokkal racionálisabb okok bújnak meg a panaszok háttérben. A fokhagyma antimikrobiális szerként való célzott felhasználásáról az első tudományos feljegyzést a híres Louis Pasteur (2), készítette. Ennek köszönhetően az I. világháborúban a fokhagyma kivonatát előszeretettel alkalmazták antibakteriális és antiszeptikus hatása miatt. Ezt követően számos tudományos tanulmány jelent meg a fokhagyma antibakteriális potenciáljáról – Koch és Lawson (3).
A fokhagyma antimikrobiális hatása legfőképp az allicinnek köszönhető
A fokhagymából származó organikus kénvegyületek izolálását és az antimikrobiális aktivitás vizsgálatát az 1940-es években végezték (4). Koch és Lawson meghatározta a zúzott fokhagymában található szerves kénvegyületek minimális koncentrációját, amely szükséges az Escherichia coli és a Staphylococcus aureus növekedésének gátlásához (3).
Az allicin azonban a mikroorganizmusok szélesebb spektruma ellen aktívabb, mint a legtöbb általánosan alkalmazott antibiotikum (például: penicillin és származékok, ampicillin, vagy a glikozidos antibiotikumok) (4,5,6) – 1. ábra. Például az allicin aktív mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív baktériumok ellen, míg a penicillin gyakorlatilag, ezen kórokozókkal szemben hatástalannak bizonyult (4). Az allicin az antibiotikumokkal szemben rezisztens emberi patogének ellen is aktív. Ilyen kórokozó a Meticillin-Rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA), ami sok kórházi fertőzés fő elkövetője. Kimutatták, hogy ezt a fontos kórokozót hatékonyan gátolja az allicin (7).
1. ábra: (A) kanamicin; (B) allicin; és (C) ampicillin.
Számos esettanulmányban az allicin antimikrobiális hatását fokhagyma kivonat, és nem tiszta allicin alkalmazásával vizsgálták. Általában a fokhagyma-kivonat antimikrobiális aktivitása korrelál az allicin-tartalommal (8). Fujisawa és munkatársai kimutatta, hogy az allicint tartalmazó fokhagyma kivonat kétszer olyan hatásos volt, mint a szintetikus allicin a Staphylococcus aureus gátlásában. Kutatási eredményeik megmutatják az allicin szinergetikus hatásait az extraktum más alkotóelemeivel, vagy más antimikrobiális vegyületek kiegészítő hatásával (6).
Miután Cavallito és Bailey világosan kimutatta, hogy a fokhagyma antibiotikus tulajdonságainak szinte kizárólag az allicin felelős, felmerült a kérdés az allicin antibiotikus aktivitásának mechanizmusa miatt (4).
Ahhoz, hogy egy vegyület antimikrobiális aktivitással rendelkezzen fontos, hogy képes legyen be jutni a mikrobiális sejtbe. Az antibiotikumnak is át kell hatolnia a baktérium sejtfalán és a sejt membránján. Bizonyos baktériumok képesek réteget alkotni, más néven biofilmet, ami további ellenállást képezhetnek (9). Miután az antibiotikum bejut a sejtbe, olyan hatással kell rendelkeznie, amely a sejt inaktivitásához vagy sejthalálhoz vezet. Miron és munkatársai megvizsgálta a mesterséges és a természetes foszfolipid membránok allicin-permeabilitását (áteresztő képességét) és kimutatta, hogy az allicin könnyen átjut a membránokon (10).
Allicin és kardiovaszkuláris betegségek
A szív- és érrendszeri rendellenességek összetettek, mivel ezeket különféle tényezők befolyásolják. Az epidemiológiai vizsgálatok egyre több rizikótényezőt derítenek fel, amelyek különböző mértékben hozzájárulnak a kardiovaszkuláris problémák kialakulásához (11). Különösen az általános oxidatív események, például az alacsony sűrűségű lipid-protein (LDL) oxidációja gyakran kimutatható az érelmeszesedés mellett (12).
Az a tény, hogy az allicin képes bizonyos enzimek aktiválására nemcsak a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésben fontos, hanem számos egyéb például a neurodegeneratív betegségeknél is. Ebben az összefüggésben kimutatták, hogy az allicin enyhíti az életkorhoz kapcsolódó kognitív és memóriazavart (13, 14).
Az úgynevezett „LDL-receptor hipotézis” szerint a koleszterin központi szerepet játszik az érelmeszesedésben, valószínűleg annak köszönhető, hogy a makrofágok vonzódnak és aktiválódnak az oxidált LDL által, ami később plakkokat okoz az artériák falában (15). Ezért feltételezik, hogy a koleszterin az atherosclerosis, és így az ischaemiás rendellenességek, például angina pectoris, szívinfarktus vagy stroke kockázati tényezője. Az egyik módszer a plakkok lerakódásának megakadályozása az endogén koleszterin-bioszintézis csökkentése révén, ez általában sztatinok alkalmazásával érhető el (16). Az allicin azt is megmutatja, hogy képes elnyomni a koleszterin bioszintézist (17, 18).
A szív- és érrendszeri rendellenességek további fontos tényezője a vérlemezke-aggregáció, amely fontos tényező a szív- és az agyi infarktus megelőzésének szempontjából is. A vérlemezke-aggregáció egy igen összetett biokémiai folyamat. Klasszikus vérlemezke-aggregáció-gátló (véralvadáscsökkentő) például az acetil-szalicilsav, más néven aszpirin. Érdekes módon a tioszulfinátok, mint például az allicin, hatékony véralvadáscsökkentő (19).
Az allicin utolsó, de nem kisebb hatása a szív-érrendszeri betegségeket előidéző tényezőkre a magas vérnyomás. Az allicin vérnyomáscsökkentőként is működik, és ennek oka ismét az allicin reaktivitásában rejlik. Mivel az allicin gyorsan bomlik bomlástermékeiként, kimutatták, hogy a tiolokkal (különösen a glutationnal) végzett komplex reakció kaszkád hidrogén-szulfid (H2S) felszabadulását eredményez. A H2S csökkenti a vérnyomást az érfalban lévő simaizomsejtek relaxációjával, ami így alacsonyabb vérnyomást eredményezhet (20).
A kutatási eredmények összegzésével arra a következtetése lehet jutni, hogy az allicin számos módon képes megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Az allicin immunmoduláló tevékenysége
Az allicin erős antimikrobiális szer, így hatékony antibiotikum. A kórokozókkal szemben közvetlen hatása van, így felmerül az a lehetőség is, hogy az endogén immunrendszerre is hathat. Ha az allicin képes befolyásolni az immun folyamatokat a sejtekben, akkor új lehetőségek merülhetnek fel a terápiás fejlesztésben. Abban az esetben, ha az allicin stimulálja az immunsejtek aktivitását, akkor ennek megerősített védelmet kell eredményeznie a kórokozókkal szemben. A kutatások kezdete óta rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre arra utalva, hogy az allicin valóban különféle módon képes hatni az immunfolyamatokra.
A kezdeti megfigyelés az volt, hogy az allicin gátolja a neutrofil granulociták hámsejtekbe történő migrációját, ami a gyulladás során döntő jelentőségű folyamat (21). A gyulladásgátló hatásokat általános értelemben valóban megfigyelték például a Morbus Bechterew egérmodelljében, amely a gerinctest test degeneratív reumás betegsége (22). Ezenkívül az allicin képes hatni a T-sejt limfocitáira (23). Végül kimutatták, hogy az allicin gátolja a neutrofilek transzendoteliális migrációját.
A koordinált immunválasz másik központi szabályozója a TNFa citokin (24) A TNFα szekréciójának romlása nagymértékben befolyásolja az immunválasz szabályozását. Ezért érdekes, hogy az allicin gátolja a TNFα-függő, gyulladáskeltő citokinek felszabadulását a bélhámban (25).
Érdekes, ha az allicin befolyásolhatja a gyulladást egyaránt, akár egy antimikrobiális hatás kifejtésével, mind az immunsejt jelátvitel megváltoztatásával. Tájékoztatóvá válik az allicin immunsejtekre gyakorolt hatásainak további vizsgálata molekuláris szinten, és szisztematikusan befolyásolja a gyulladásos folyamatok és a betegség kialakulását.
Következtetések
Az allicin egy olyan természetes hatóanyag, amelyet a legtöbb kultúrában széles körben fogyasztanak, és alkalmaznak. Fiziológiailag aktív molekula, rendszeres alkalmazásának számos lehetséges egészségügyi előnye van.
Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Pasteur, L. Memoire sur la fermentation appelee lactique. Mem. Soc. Imp. Sci. Agric. Lille 1858, 5, 13–26. – Mémoire sur la fermentation appelée lactique (Extrait par l’auteur) – L Pasteur – Molecular Medicine, 1995 – molmed.biomedcentral.com – https://molmed.biomedcentral.com/articles/10.1007/BF03401599
Garlic: the science and therapeutic application of Allium sativum L. and related species – HP Koch, LD Lawson – 1996 – Lippincott Williams & Wilkins
Cavallito, C.; Bailey, J. Allicin, the antibacterial principle of Allium sativum. I. Isolation, physical properties and antibacterial action. J. Am. Chem. Soc. 1944, 66, 1950–1951 https://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/ja01239a048
Curtis, H.; Noll, U.; Störmann, J.; Slusarenko, A.J. Broad-spectrum activity of the volatile phytoanticipin allicin in extracts of garlic (Allium sativum L.) against plant pathogenic bacteria, fungi and Oomycetes. Physiol. Mol. Plant Pathol. 2004, 65, 79–89. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0885576504001377?via%3Dihub
Fujisawa, H.; Watanabe, K.; Suma, K.; Origuchi, K.; Matsufuji, H.; Seki, T.; Ariga, T. Antibacterial potential of garlic-derived allicin and its cancellation by sulfhydryl compounds. Biosci. Biotechnol. Biochem. 2009, 73, 1948–1955. https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1271/bbb.90096
Cañizares, P.; Gracia, I.; Gómez, L.A.; García, A.; de Argila, C.M.; Boixeda, D.; de Rafael, L. Thermal degradation of allicin in garlic extracts and its implication on the inhibition of the in vitro growth of helicobacter pylori. Biotechnol. Prog. 2004, 20, 32–37. https://aiche.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1021/bp034135v
Miron, T.; Rabinkov, A.; Mirelman, D.; Wilchek, M.; Weiner, L. The mode of action of allicin: Its ready permeability through phospholipid membranes may contribute to its biological activity. Biochim. Biophys. Acta Biomembr. 2000, 1463, 20–30. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0005273699001741?via%3Dihub
Eilat, S.; Oestraicher, Y.; Rabinkov, A.; Ohad, D.; Mirelman, D.; Battler, A.; Eldar, M.; Vered, Z. Alteration of lipid profile in hyperlipidemic rabbits by allicin, an active constituent of garlic. Coron. Arter. Dis. 1995, 6, 985–990. https://europepmc.org/abstract/med/8723021
A probiotikumok, az antibiotikumok és a hasmenéses megbetegedések kapcsán szinte biztos, hogy mindenki hallott már a bélflóráról, annak jelentőségéről, egyensúlyának fontosságáról. Most egy kis gyorstalpaló
Tél végére sokan szenvednek a D-vitamin hiány tüneteitől. Melyek ezek és hogyan szüntethetjük meg? D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. D1, D2 és
Éppen elég nehéz feladat pandémia nélkül is, hogy az ember megőrizze ép testét, lelkét és elméjét, de szerencsére az egészségtudatos emberek választása – a jelenlegi
A KSH adatai szerint a munkavállalók egyre nagyobb mértékben mennek betegszabadságra krónikus betegségekkel. Ezzel komoly terhet róva a válallalat termelékenységére. Ezen betegségek megelőzése lényegesen kisebb
