Alapvetően pozitívan látja a magyarországi magánegészségügyi szektor kilátásait Karai Gábor. A Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette: a súlyos járványhullámok közepette a betegek visszatértek a magánszolgáltatókhoz, sőt a privát cégeknek piacbővülést hozott az állami ellátásokhoz való hozzáférés beszűkülése, nem véletlen, hogy a nagy magánszolgáltatók további bővülést terveznek és egyre többen nyújtanak ellátást vidéken is. Az amerikai hátterű globális multi hazai vezérével új terveikről is beszélgettünk. Megtudtuk azt is, hogy a közeljövőben egy külön a lakossági igényeket célzó szolgáltatást indítanak, előfizetéses modell keretében, melynek egyik eleme lesz az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, telefonos, online és videokonzultációs orvosi tanácsdadás.
Egészségügyi interjút nem lehet nem járványhoz köthető kérdéssel indítani manapság. Ezért kíváncsi lennék, hogy a járvány hatására a betegek részéről megjelentek-e új igények? Gondolok itt elsősorban a digitális megoldásokra.
Karai Gábor: Igen, látok ebben határozott előrelépést. Nem is csak a járvány miatt gyorsult fel a digitalizáció, hiszen ma már az emberek, különösen a fiatalabb korosztály, a telefont számítógépként használják. Nagyon sokan már nem telefonhívásban szeretnének vizsgálati időpontot kapni, hanem online. Erre az igényre válaszul nagyon sok magánklinikával összekötöttük a Teladoc naptárát, így az ügyfeleink, akik rendelkeznek olyan biztosítással, amiben mi szolgáltatást szervezünk, az online felületünkön vagy a mobil applikációnkban is tudnak időpontot foglalni.
Ez gondolom mérsékelte az ellátásközvetítőre nehezedő nyomást, hiszen csak emiatt kevesebb hívást kell kezelni.
Igen, hatékonyságjavulást eredményezett. És ezek a digitális megoldások nem csak az ellátásszervezést, hanem az orvosi tanácsadást is megújították.
Az ügyfélkörünk egy jelentős részének virtuális ellátáshoz is van hozzáférése. A szolgáltatásunkon keresztül küldenek nekünk leleteket, kérnek orvosi tanácsot telefonon, vagy videóhívásban.
Évente 100 ezres nagyságrendű ügyfél fordul a hozzánk orvosi tanácsért.
Ezeknek az igényeknek is jó része már online vagy az appon keresztül érkezik, és az orvosaink is e-mailen vagy video hívásban válaszolnak.
Ezek egy biztosítási csomag részét képezik?
Igen, vállalati és egyéni csomag is tartalmazza, de a Teladoc dolgozói asszisztencia csomagjai is elérhetővé teszik céges ügyfeleknek. Az egyén kisebb eséllyel fizet az adózott jövedelméből havi 5-10 ezer forintos nagyságrendű összeget ilyen célra, a vállalati szerződések keretében viszont sokkal kedvezőbb díjon vásárolható meg az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, hiszen a csoportos konstrukcióban az egy főre jutó díj kedvezőbb.
A növekvő igényekre válaszul a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások mintájára a közeljövőben egy külön a lakossági igényeket célzó szolgáltatást is indítunk, amivel a Teladoc kilép a B2C piacra.
Vagyis a klasszikusan B2B ellátásszervezést végző cégük új piacra lép, ez alatt egy mobilapplikációt kell elképzelni, amikor a beteg orvossal egyeztethet közvetlenül?
Fontos tisztázni, hogy a Teladoc a világ egyik vezető virtuális egészségügyi szolgáltatója. Az ellátásszervezés csak egy a sok szolgáltatásunk közül.
Előfizetéses modell keretében fogunk családi szolgáltatást nyújtani alig többért, mint a Netflix havi díja aminek a lényege az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, telefonos, online és videokonzultációs orvosi tanácsdadás, amit az országos partnerhálózatunkhoz csatlakozott klinikák által nyújtott díjkedvezmény rendszer, prevenciós szolgáltatások, táplálkozási tanácsadás és betegút menedzsment egészítenek ki. Az első lakossági termékünket a WIWE gyártójával közösen piacra is vittük. A WIWE, vagyis az otthoni személyes EKG okoseszköz vásárlói orvosi támogatást kapnak tőlünk a készülék mellé, melynek keretében a Teladoc online portálján keresztül vagy az applikáció használatával videókonzultálhatnak az orvosunkkal, és kérhetnek tanácsot egészségről, betegségről, gyógyszerekről, tünetekről, vagy éppen az elkészült WIWE mérési eredményről. A WIWE használók jelentős részének ez valódi segítség, hiszen ők többségében krónikus betegek, akiknek szükségük van orvosi ellátásra és tanácsra.
Ez az első, közvetlenül a lakosságnak szóló ajánlatunk és hamarosan új szolgáltatások is követik.
Mennyire versenyez ez a termék a biztosításokkal?
A biztosítással egyáltalán nem versenyez.
Számos szolgáltatásunk biztosítások kiegészítőjeként is hozzáférhető. Ez a termék azoknak segít, akiknek nincs lehetőségük biztosítást kötni, vagy olyan orvosi távkonzultációra, digitális megoldásokra is vágynak, amire a biztosításuk nem nyújt fedezetet, legyen az magánszemély vagy egy cég, amely több dolgozóra kötne havidíjas előfizetést.
Mi azt a réteget célozzuk tehát, amelyik belátja a virtuális medicina előnyeit, és ezeket biztosításon keresztül nem élvezheti.
Ez meglehetősen új szegmens, hiszen jellemzően alvállalkozóként volt eddig jelen a Teladoc, a betegellátás szervezőjeként.
Valóban, az eddigi megbízóink jórészt biztosítók, akik nemcsak az ellátásszervezést szervezik ki hozzánk, hanem a kárrendezést, illetve a biztosítási termékek részeként az orvosi tanácsadást is. Ezek a szolgáltatások egységesen szerepelnek egy-egy biztosítási csomagban. Ez a modell változatlanul megy tovább, azonban
a portfóliónkat kiegészítjük a havidíjas előfizetésre építő szolgáltatással. Ennek keretében már direkt célozzuk a magánszemélyeket és vállalatokat.
Ez ugyanis mindennap használható gyakorlatias segítséget nyújt azoknak, akiknek valamilyen apró-cseprő vagy sürgős orvosi problémájuk van, és nagyon értékes vállalati juttatás is egyben.
Ebben a döntésben már szerepet játszott a nemzetközi háttér, van ilyen megoldás más országban, ahol működik a Teladoc?
A Teladoc a világ több mint 125 országában nyújt szolgáltatást, így van hasonló megoldásunk más országokban. Az új szolgáltatás elindítását ennek ellenére leginkább az eddig megszerzett hazai piaci tapasztalatokra építjük. Az egészségpiac minden országban nagyon egyedi. Sokkal nehezebb standard terméket létrehozni egy egészségüggyel foglalkozó globáis vállalatnál, mint egy autógyártónál vagy egy sportszergyártónál. A magyar Teladoc új direct to consumer terméke tartalmaz nemzetközileg széles körben elterjedt elemeket, mint például a második orvosi vélemény, a 7/24 orvosi tanácsadás, az ügyfél portál, a mobilapplikáció és videókonzultáció, a diétás, életmódi tanácsadás és az egyes prevenciós elemek, de a betegút menedzsment és a hazai magánklinikai partnerhálózatunk előnyei kimondottan a hazai piac sajátosságaira épülő egyedi megoldások.
Beszéljünk a magánszektor kilátásairól. Bár az új termék elindítása alapján bizonyára optimista a jövőt illetően. A magánegészségügyi piacon 2019 volt egy csúcsév, amikor a legnagyobb árbevétel-növekedési ütemeket láthattuk. A szolgáltatók nagy kapacitásbővítéseket terveztek. Hogyan látja, 2020-ban is szépen alakult a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igénynövekedés?
A koronavírus-járvány nagyon jelentős visszaesést okozott a magánszolgáltatóknál tavaly az első fél évben, hiszen többségük átmenetileg bezárt, mások jelentősen csökkentett kapacitással tudtak csak működni, de a Covid-fertőződés szempontjából magas kockázatú ellátásokat mindenki teljesen szüneteltetni kényszerült. A helyzetüket súlyosbította, hogy a tavasz végi újranyitást követően a betegek féltek orvoshoz menni, ami a magánellátók forgalmán meg is látszott. Ez a jelenség a nyár végére oldódott.
A betegek visszatértek a magánszolgáltatókhoz, a forgalmi adatok lassan normalizálódtak.
A járvány okozta átmeneti visszaesést követően a keresletnövekedés mára folyamatos.
Biztosak lehetünk abban, hogy a magánszolgáltatók az eddigi tapasztalatokra alapozva további bővülést terveznek.
Ezek szerint a koronavírus-járvány sem tudta megakasztani a szektor erősödését?
A Covid a magánegészségügyi szolgáltatók számára amellett, hogy jelentős nehézséget okozott,
egyúttal piacbővülést is hozott, mert a közegészségügyben számos ellátáshoz megnehezült a hozzáférés.
Ehhez járul még hozzá, hogy zajlik az állami egészségügyi rendszer átszervezése, és a hírek szerint ennek az egyik rövid távú következménye, hogy az egészségügyi dolgozók 95 százaléka fogadta el az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, vagyis 5 százalékuk elutasította. Kérdés, hogy ezt a veszteséget mennyi idő alatt lehet pótolni.
A magasabb bérezés és a hálapénzmentesség talán elég vonzerőt jelenthet az újabb belépők számára.
Az a bérnövekmény, amiről a közvélemény tud, már idén is jelentős, de nem olyan mértékű, mint amit a közvélemény elkönyvel. Példaként sokszor elhangzott már, hogy kétmillió forintot fog keresni egy orvos. Azt már elfelejtik hozzátenni, hogy ezt az összeget, ami bruttó bér, igazából csak 2023-tól kapja majd meg, és nem mindenkire, hanem csak a 40 éves gyakorlati idővel rendelkező orvosokra vonatkozik. Az orvosok most, első körben ennek az emelésnek csak egy részét kapták meg. Az ápolóknak sajnos ennél kevesebb jutott. Nem szabad elfelejteni, hogy már eddig is ápolóhiány jellemezte a rendszert, de bizonyos területen orvoshiányt is láthattunk.
A béremelés első lépcsője a szolgálati jogviszony feltételrendszerével nem tette jobbá az orvosok, szakdolgozók, vagy akár a betegek számára az egészségügyet.
Annyi történt, hogy a rendszerben maradt egészségügyi dolgozók magasabb bért visznek haza, de sem a munkakörülményeik, sem az erkölcsi megbecsültségük nem lett jobb.
Kétségtelen tény viszont, hogy a javuló bérviszonyok vonzerőt jelentenek a pályakezdő orvosok illetve szakdolgozók számára. A béremelés tehát mindenképpen üdvözlendő. Bízzunk abban, hogy lesz majd forrás a munkakörülmények javítására is.
Ha már az orvosok pénzügyi ösztönzőiről beszélünk, nem mehetünk el a hálapénz ügye mellett. Mit hoz majd a hálapénzmentes korszak?
Nem kétséges, hogy káros a hálapénz, de annak kiesése átmenetileg jó eséllyel hatékonyságot fog csökkenteni.
Az az orvos, aki részesült paraszolvenciában, érdekelt volt a nagyobb számú betegellátásban, most viszont előfordulhat, hogy önként nem vállal túlórát, és akár kevésbé töri magát a területen kívüli betegek ellátása érdekében. Egy közkedvelt orvos, akire akár tömegek várnak, nem tud majd mindenkit ellátni a rendelési idejében.
Egyes orvosokhoz nagyon hosszú várólisták alakulnak majd ki, így végül sok beteg egy másik kollégához fog csak eljutni. Innentől kezdve a szabad orvosválasztás gyakorlati megvalósulása válik bizonytalanná. Ez a körülmény is a magánegészségügynek kedvez. Ettől függetlenül a hálapénz rendszerének felszámolása nagyon jó irányt jelent. Erkölcsileg mindenkit felszabadít, és hosszú távú fejlődés lehetőségét termeti meg azzal, hogy az egészségügyben máig jelenlevő feudális viszonyok felbomlását eredményezi.
Az az összeg, amit a betegek eddig a hálapénzre költöttek, elképzelhető, hogy lecsapódik a magánegészségügyi költésekben?
Igen, erre számítok. Fontos, hogy az orvosok másodállását továbbra is engedélyezzék a magánszektorban. Ha ez nem így lesz, akkor nagyon súlyos probléma áll elő, hiszen a magánegészségügyben már sok százezer vagy millió orvos-beteg találkozás valósul meg évente. Ha ellehetetlenítjük a másodállást, és az orvosnak döntenie kell, hogy csak az államiban, vagy csak a magánszektorban dolgozik, akkor az állami rendszerbe kényszerített szakember elveszti a motivációját, a magánszolgáltatókat kizárólagosan választó orvosok miatt pedig az állami egészségügyben még kevesebb kapacitás marad.
Akkor továbbra is érvényes az a kijelentése, amit a 2018-ban nekünk adott interjújában mondott, miszerint „az elvándorlás megakadályozásának leghatékonyabb eszköze, ha hagyjuk az orvosokat magánrendelni és tisztességesen pénzt keresni. Amíg egy orvos egy magánintézményben másodállásban rendelve teljesen legálisan pénzt kereshet, addig itt marad Magyarországon”.
Így van, ez továbbra is érvényes azzal a kiegészítéssel, hogy a közintézményekben végrehajtott béremelés is csökkenti az elvándorlás veszélyét.
Most, az új egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépése kapcsán ki kell emelni, hogy a béremelést új feltételekhez kötötték, amik az egészségügyi dolgozók körében nem arattak osztatlan sikert. A döntéshozók szándéka érthető, hiszen azt a célt tűzték ki, hogy az állami rendszerben dolgozó orvos ne aprózza fel az energiáját ne, dolgozzon több helyen, kipihentebb legyen és minél több idejét töltse az állami intézményekben gyógyítással, rendeléssel. Előnyösebb lett volna a mostani helyzetben még megvárni a magasabb bérek hatásának beérését. Az orvos ugyanis biztonságot, kiszámíthatóságot és állandóságot keres, így ha az ígéreteken túl hagyjuk, hogy meg is tapasztalja a pozitív irányú változásokat, biztosan együttműködőbb.
Ha a jogviszonyt alá nem írók mind a magánegészségügyben kötnek ki, az akkor további kedvező fejlemény a privát szektor szempontjából, nem?
Igen, és részben ebből fakadóan is alapvetően pozitívan látom a magánegészségügy kilátásait.
Egyre több beteg teremti elő a magánegészségügyi ellátáshoz szükséges összeget. Olyanok is ezt a szektort választják, akikről korábban nem is feltételeztük volna. Egy átlagos háziorvosi rendelésen is egyre több beteg jelenik meg magánjáróbeteg ellátásból származó leletekkel. Vagyis kimondhatjuk, hogy a magánorvoshoz járás már rég nem a tehetősek privilégiuma, hanem az átlagember gyakorlata.
Lehet tartós hatása a koronavírus-járványnak erre a folyamatra?
Lehet tartós hatása, mert aki akár csak a járvány miatt is, de magánorvoshoz megy, mert nem került sorra az állami rendszerben, és egyszer megtapasztalja a magánegészségügy előnyeit, látja, hogy mennyivel komfortosabban zajlik minden, mint azt korábban megszokhatta. Talán a legnagyobb különbség, hogy megkapja az orvostól a kellő időt és a figyelmet, a megadott időpontban, várakozás nélkül fogadják, így legközelebb is szívesebben megy oda vissza.
Gondolom az ellátások szervezőjeként rengeteg betegvélemény lecsapódik a rendszerben. Van ebben valamilyen trend, elégedettebbek a betegek a magánegészségügyben kapott ellátásukkal?
Alapvetően jók a visszajelzések a magánszolgáltatókról. A betegek elégedettségét több ponton mérjük. Ide tartoznak az ellátás körülményei, a szakszemélyzet felkészültsége, kedvessége és persze a várakozási idő. Ez utóbbi szemponttal kapcsolatos a legtöbb kritika, de a partner klinikákon összességében az 5-ös skálán így is 4,6-4,9 közötti elégedettségi adatokat mérünk, ami nagyon jó eredmény.
Mi a helyzet a nem magánvásárlókkal, hanem a céges, biztosítással rendelkező ügyfelekkel?
A koronavírus-járvány okozta válságban a cégek takarékoskodnak, és nagyon odafigyelnek, hogy milyen extra juttatásokat adnak a dolgozóiknak, azonban azt tapasztaljuk, hogy a munkáltatók igyekeznek a magánegészségügyi ellátásokat megtartani. A dolgozók körében épp a járvány miatt ugyanis még inkább felértékelődött az egészség jelentősége. Olyan vállalati egészségbiztosításhoz, vagy akár dolgozói asszisztencia szolgáltatáshoz juthatnak hozzá, amit magánemberként nem, vagy csak jelentősen magasabb díjon tudnának megvásárolni.
Mik a tapasztalatok, a szolgáltatók mennyire tudják kielégíteni a vidéki igényeket?
Egyértelmű trend, hogy a szolgáltatók egyre bővítik a kapacitásaikat, egyre szebb helyszíneken és magasabb színvonalon nyújtják vidéken is az ellátást.
Egyre inkább elmondható a vidék esetében is a korábban csak a fővárosra jellemző tendencia, hogy növekszik az igény a magánellátás iránt. Nyilván megfigyelhetőek ebben a tekintetben területi különbségek, a kevésbé fejlett régiókban a kínálat is sokkal kisebb, de kijelenthető, hogy mára országosan, különösen a fejlett iparral rendelkező városokban erős a kereslet, és erre válaszul erőteljesen jelen vannak a privát szolgáltatók, vagyis a kínálat is megjelent.
Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!
