fbpx

Az orr élettana és működése

Az orr a légutak kezdeti része. Normális körülmények között a belélegzett és kilélegzett levegő áthalad az orron. 

Az orrüreg több funkciót is ellát el. Az orr részt vesz a légzésiszaglásivédekezési és a hangképzési feladatokban.

A levegő az orrlukakon belépve, az orrtető felé emelkedik, és főtömegével a közös orrjáraton át, részben a középső és kis részben a felső orrjáraton keresztül halad át. Ezt követően a levegőáramlás az orrban ív alakban süllyed hátra és lefelé, a choanákon keresztül jut az orrgaratba. Ezért jellegzetes, hogy poros közegben a por zöme a középső orrkagylóra, annak is az elülső élére tapad.

A levegő mozgásának ezt az irányultságát az orrüregben a külső orrnyílások síkjának vízszintes elhelyezkedése okozza. 

levegő áramlása az orrüregben nem mindenütt egyenletes (lamináris áramlás), hanem az orrkagylók kidomborodásánál és a szűk térbeli viszonyok miatt légörvények (turbulencia) keletkeznek. Az orrban kialakult légörvény, turbulencia különösen kifejezett a belégzés és a kilégzés irányváltozásakor. 

ORR ARAMLAS LEGZESAz orrüreg felső részeiben fellépő légörvényt az orrmelléküreg szívóhatása is okozza (Bernoulli törvény, nagy sebességű áramlásnál vákuum keletkezik). Az orr felső részén kialakult turbulencia a levegő jobb keveredését eredményezi, ami elősegíti a levegő szaglórésbe történő jutását.

Az orron áthaladó levegő mennyiségét, az orrnyálkahártya vérereinek teltségével, valamint a külső orrnyílások tágasságának változtatásával tudjuk szabályozni.

Az ember egészséges körülmények között az orrán vesz levegőt (orrlégzés). Az orrlégzés csökkenésekor a légzést a szájon keresztül egészítjük ki, azonban ilyenkor az orr melegítő, párásító, szűrő, tisztító hatása kiesik. Az orrüregi öblök és kiemelkedések, az orrkagylók alakja, a tapadós nyákkal borított nagy felületű nyálkahártya és a nyálkahártyát borító csillószőrök óriási felszínt biztosítanak. A beszívott levegő így közvetlenül és hosszasan érintkezik az orr nyálkahártyájával. Egészséges orrfunkció mellett az orrüregen áthaladó levegő 0,1 másodperc töredéke alatt felmelegszik, párásodik, és jelentős mértékben megszabadul a benne lévő szennyeződésektől.

ORRLEGZES ORRKAGYLOAz orr duzzadásra képes szövetei (orrkagylók, orrnyálkahártya) a levegő állapotától függően gyors duzzadásra és ernyedésére képesek. Az orrkagylók nyálkahártyája ciklikusan megduzzad, ami 3-6 óránként felváltva a két orr között jelentkezik. Az orrkagylók nyálkahártya ciklusa, az ún. nazális ciklus, egy élettani fiziológiás jelenség. Kóros esetben, a nyálkahártya károsodásakor a nazális ciklikus orrduzzanat szakasza fokozódik, ami  orrdugulást eredményezhet. Az orrüreg bőséges érellátása és, a cavernosus szövetek jelenléte miatt, a belélegzett levegő könnyen felmelegszik. Az orrüregen áthaladó levegő felmelegedésének hatásfoka annál nagyobb, minél nagyobb a hőmérséklet különbség a test és a levegő hőmérséklete között. Minél alacsonyabb a beszívott levegő hőmérséklete, annál nagyobb felmelegítésre szorul. A levegő felmelegítését segíti a szűk orrbemeneti nyílás és a tág orrüregi térfogat különbsége. Szájon történő légzésnél az orrmelegítő, szűrő és párásító hatása kiesik. Gátolt orrlégzésnél a levegő felmelegítése a felső légutak lejjebb fekvő szakaszaira, és az alsó légutakra korlátozódik. Az orr és a torok nyálkahártyájának hőmérsékletmérése kimutatta, hogy a torokmandulák szájlégzés esetén lehűlnek. A szájlégzés sok embernél a garatban és gégében visszatérő torokfájást (angina), egyéb garatgyulladást és gégegyulladást okoz.

A levegő párásítását, az orrnyálkahártya mirigyei, a nyálkahártyában levő kehelysejtek, a könny-orrvezetéken át az orrüregbe jutó könny és a szövet közti nyirok folyadék látja el.

A nyálkamirigyek működését és a nyálkahártya nyirokkeringését, a szövetek, erek áteresztőképességét, permeabilitását a vegetatív idegrendszer szabályozza. Az orrüreg nyálkahártyájának állandó nedvessége a csillószőrös hám működése szempontjából rendkívül fontos. A csillószőrök normális viszonyok között vékony nyálkaréteggel borítottak. Az orrüreg nyálkahártyája naponta körülbelül 500 g nedvet választ ki. 

 

A belélegzett levegő szűrése, az orr szűrő funkciója

A levegőben jelenlevő nagyobb porrészecskék mechanikusan már magában az orrbemenetben fennakadnak, az ott szűrő szerepet betöltő szőrszálakon (vibrissae). Az orrbemeneti szőrszálak férfiaknál különösen sűrűn helyezkednek el és idősebb korban még inkább megerősödnek. A finomabb porrészecskék a levegőáramban képződő örvények miatt az orrüreg falain felakadnak, mivel az orr nyálkahártyát tapadós nyák fedi. Az orr nyálkahártyájára tapadt porrészecskék a csillószőrös hengerhám csillóinak az orrgarat felé irányuló mozgására az orrgaratba sodródnak, ahonnan a nyállal együtt köpet formájában ürülnek, vagy nyelés útján a gyomor bélcsatornába jutnak.

Egészséges viszonyok között az orrüregi nyálkahártya csillószőrös hámján a csillók másodpercenként körülbelül 10—15 csapkodást végeznek. Ilyen módon a tüdőbe jutó levegő jelentős mértékben megtisztul a portól. Az embereken és állatokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy a belélegzett pornak és baktériumoknak nagy része (40—60%-ig) fennakad az orrüregben. Szájon át történő légzés esetén a levegő káros szennyeződéseinek teljes tömege a garatba, a gégébe és a mélyebben fekvő légutakba kerül és ott különböző kóros elváltozásokat idézhet elő.

A fertőzések, infekciók három fő útja, melyen át a kórokozók a szervezetbe kerülnek a légutak bőr, és a tápcsatorna. Fertőzési kapu szempontjából a légúti fertőzések a legfontosabbak, mivel a légúti nyálkahártyán keresztül a fertőzés könnyen a vérkeringésbe juthat . Ezért a belélegzett levegőnek a portól és a vele bejutó kórokozóktól történő kiszűrése, a szervezet biológiai védekezésének rendkívül fontos része.

A mindennapos gyakorlat arra is rávilágít, hogy az orr nyálkahártyájának fertőtlenítő hatása is van. A levegővel az orrba jutó baktériumokat jelentős mértékben ártalmatlanná teszi, vagy elpusztítja az orrnyálkában jelenlevő mucin és lizocim hatása. Az orrüregben még normális viszonyok között is szaprofita baktériumok néhány fajtája élősködik. Az orr szaprofita baktériumai a szerzett helyi immunitás miatt rendszerint nem fejtenek ki káros hatást az orrüreg nyálkahártyájára.

Azok a kísérletek, melyek során orrüregébe baktériumokat pl. streptococcus és staphylococcus juttattak, azt mutatták, hogy egy-két nap alatt az orr nyálkahártyája, teljesen baktériummentessé válik. Ha viszont az orrnyálkahártyát előzetesen lehűtötték (fürdetés jeges vízben), akkor az orrnyálkahártya csak lassan szabadult meg a baktériumoktól, és gyakrabban orrgyulladásos jelenségek jelentkeztek, mivel az orrnyálkahártya védekező képessége nyilvánvalóan csökkent.

 

Az orrüregben a gáznemű (füst) és vegyi anyagok is jelentős mértékben közömbösítődnek.

ORR BEIDEGZES ORR IDEGEIAz orrüreg rendkívül gazdag idegi beidegzésben. Ez a körülmény az orr nyálkahártyájának a test csaknem valamennyi szervével való reflexes kapcsolatát teszi lehetővé. Ezt a reflexes kapcsolatot az orr érző, vazomotoros és szekretoros, szimpatikus és paraszimpatikus idegei biztosítják. A szennyezett, poros levegő belégzésénél az orrüreg átjárhatósága csökken, az orrnyílások reflexes szűkülete, a nyálkahártya duzzanata, a lelassult és felszínessé vált légzés következtében. Ellenkezőleg, tiszta levegőben, például magas hegyekben az orrüreg átjárhatósága maximálisan fokozódik.

Az orrüreg reflexes tünete a tüsszentés és a reflexes nyákelválasztás. Az orr reflex sokszor (nasalis reflex) vizes orrváladék, hirtelen bőséges elválasztásában nyilvánul meg, minden gyulladásos jelenség nélkül. Az orr vazomotoros reflex működése külső, vagy belső ingerek következményeképpen jöhet létre. Sokszor távol fekvő szervek izgalma is kiválthatja a nazalis reflexet. Például, ha hozzá nem szokott ember, csupasz lábbal a padlóra lép, vagy hideg szobában meztelen karját a takaró alól kinyújtja, az orrüreg erei reflexesen szűkülnek. Ez az állapot gyakran gyulladás előkészítő szakasza lehet, például heveny nátháé, különösen, ha az orrban infekció, fertőzés is jelen van.

 

Az orr és hangképzés

HANGKEPZES ORRLEGZESAz orrüreg, melléküregeivel és az orrgarat üregével együtt a beszédhang rezonátora, annak hangzását erősíti és sajátos, egyéni hangszínezetet ad. Az orrüreg a garat felé az orrhangzók (“m” és “n”) és néhány magánhangzó kiejtésénél nyitva marad. A többi hangok helyes kiejtésekor a lágyszájpad az orrüreget a garattól elzárja. Ha a levegő áthaladása az orrüregen keresztül valami okból akadályozott, a beszéd és hang megváltozik.

Gyakori ok az orrmandula túltengés (adenoid vegetacio), mely az orrgarat tetejét teljesen kitölti, vagy a nyálkahártya túltengéseinél, orrgarati daganatoknál. A hang, és a beszéd ilyen orrelzáródás esetén kifejezetten megváltozik, elveszti csengését, tompa színezetűvé válik (orrhang, orrhangzós beszéd, nazális beszéd). Ezt rhinolalia clausának nevezzük (zárt orrhangzós beszéd).

A lágyszájpad bénulásánál, lágyszájpad sérülésnél, átfúródásánál vagy megrövidülésénél az orrgarat ürege fonációkor (phonacio) nem záródik el teljesen (rhinolalia aperta, nyitott orrhangzós beszéd). A fonációs hang nazálissá válik, azonban más színezetű lesz, mint rhinolalia clausa (rhinolalia aperta, nyitott orrhangzós beszéd).

 

Az orrlégzés előnyei

Ha kóros elváltozások következtében az orrlégzés akadályozott, gátolt, akkor a légzés a szájon keresztül történik. Igazolt, hogy orrlégzésnél a mélyebben fekvő légutakban a negatív nyomásviszonyok miatt a tüdők jobban szellőződnek, a levegő oxigénje jobban szívódik fel, mint a szájon keresztül történő légzésnél. Ha az orrlégzés kimarad, a felületesebb légzés és a csökkentebb mennyiségben bejutott oxigén következtében a tüdők rosszabbul működnek. Trachealis légzés esetén a vér oxigéntartalma 25—30%-kal alacsonyabb, mint orrlégzésnél. Az oxigénellátás zavara miatt a testben tökéletlen az égés, ami a széndioxid szint emelkedéséhez vezet. A széndioxid átalakul szénsavvá, ami respirációs acidózishoz, a szervezet látens, kompenzált elsavasodásához vezethet. Az orrlégzés tartós zavara egyéb elváltozásokat is okozhat. Gátolt orrlégzés során megfigyelhető a vércukor szint csökkenése, a vér haemoglobin tartalmának csökkenése, a vörösvérsejt süllyedés gyorsulása, a sav-bázis egyensúly megbomlása és eltolódása a savanyú, acidózis irányba, a vér kalcium tartalmának fokozódása.

ORRMANDULA GATOLT ORRLEGZESAz orrlégzés tartós károsodása, különösen a fiatal gyermekkorban, többnyire a gyermek fizikai fejlődését is megzavarja (orrmandula megnagyobbodás, adenoid vegetáció). A gátolt orrlégzés miatt az arckoponya szabálytalanul fejlődik az állcsont fogainak helyzete rendellenessé válik, bamba tekintet, nyitott száj stb.

A gátolt orrlégzés sokszor a gyermek szellemi fejlődésének visszamaradását és csökkent tanulási képességét okozhatják. A védekező funkciók az orrüreg nyálkahártyájának sajátosságai, szájon át történő légzésnél teljesen hiányoznak, vagy csak jelentősen kisebb szerepet játszanak, mint az orrlégzésnél. A felső légutak védekezőképessége szájlégzés esetén hamarabb kimerül, így különböző károsodások, garat betegségek alakulhatnak ki. Gátolt orrlégzésnél gyakoribb az arcüreggyulladásgaratgyulladás, mandulagyulladás, pharyngitis, légúti gyulladások, gégegyulladás, laryngitisek, légcsőhurut, bronchitisek stb. A gátolt orrlégzés csökkentik a szervezet ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben.

 

Szaglás, az orr szaglóműködése

SZAGLÁS ORR FELADATAA szaglásnak az állatoknál igen fontos szerepe van. Némelyik állat szaglása rendkívül fejlett és a létért való küzdelemben igen nagy jelentőséggel bír. Az ember a szaglását már nem használja mindennapjaiban és a túléléshez sem elengedhetetlen, ezért a szagló szervünk viszonylag fejletlen. A szaglás általános jelentősége nemcsak abban áll, hogy a levegővel a légutakba jutó anyagok minőségét ellenőrizzük, hanem az ízléssel egyenrangúan az emésztőtraktusba jutó ételek és italok minőségét is meghatározzuk.

Igazolt, hogy a szaglásnak az emésztőnedvek reflexes kiválasztásában is nagy szerepe van (Pavlov reflex). Normális légzésnél a levegőáram zöme a középső orrjáratban halad el és csak a levegő egy része jut a szaglórésbe. Erőltetett belégzésnél (szaglászás, szimatolás) az orron át belélegzett levegő közvetlenül a szaglórésbe kerül, itt a szaglósejteket adekvát módon ingerlik s ez azután idegingerületté alakul át.

Szaglóérzet, szaglásérzet a kilélegzett levegőáramnál is keletkezik. Nyeléskor, amikor a falat a garatból a nyelőcsőbe kerül, rövid kilégzőmozgás történik az orron keresztül. A garatból az orrba jutó levegő az étel illatát megőrzi (bor tesztelés, a bor bukéjának érzete). A illatok, a szaglás érzet, a száj üregében képződött tisztán ízérzethez társulva, szintén kritériumai az ételek és italok megítélésének és serkentője az étvágynak. Ezt a komplex érzetet, mely tisztán ízérzetből (a nyelven és szájpadon), és az étel illatából áll, ízlelő szaglásnak nevezzük.

A szaglószer normális ingerei az illóanyagok parányi részecskéi, melyek a levegőben gáznemű állapotban vannak jelen. Feldolgozásukhoz elegendő, ha a levegőben csaknem súlytalan mennyiségben vannak jelen, mint pl. a milligramm milliomod része. Így például a merkaptan 1 liter levegőben 4 százmilliomod milligramm töménységben is szagérzetet okoz. A szaglás élességének mérésére olfaktométert használunk. Az olfaktométer egy hajlított beosztásokkal ellátott cső, melyen egy másik, szélesebb porózus henger mozog és amelyben találhatóak az illóanyagok. 

Forrás: orrklinika.hu

 

Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!

 

kép: abc.net.au

További bejegyzések

További előadások

Sikeres feliratkozás!

Köszönjük!