Azt már rengetegszer hallottuk, és szinte a könyökünkön jön ki, hogy a játék a gyermek alapvető tanulási formája. Sokan mégsem vagyunk elég tudatosak, abban hogy ez mennyire fontos, és nem élünk a játék adta lehetőségekkel.
Játék hatására a gyermek képességei összetetten fejlődnek, mégis érdemes figyelembe venni a gyermeki fejlődés szenzitív periódusait, ami azt jelenti, hogy az érés során bizonyos képességek nagyobb ütemben fejlődnek a többinél. Ha ezt figyelembe vesszük, a fejlődés üteme is sokkal látványosabb lesz.
1 éves kor alatt főleg a mozgásos tapasztalatok gyűjtése, valamint az érzékszervekhez kapcsolódó ismeretszerzés bír kiemelt jelentőséggel.
1-2 éves korban rohamosan fejlődik a beszédértés, majd a kifejező nyelvi készség (beszéd) kerül előtérbe.
Ovis korban a kognitív (megismerő), szociális területek fejlődnek nagyobb ütemben, ez az a kor, amikor a kicsik nyitottá válnak a külvilágra és minden érdekli őket.
A szabad játék biztosítását nagyon fontosnak tartom, emellett viszont helyet kell kapnia a társasjátékoknak is, hiszen másfajta tapasztalatszerzési, tanulási lehetőséget nyújtanak a gyermeknek.
Minél több játékhelyzetben próbálja ki magát, annál rugalmasabb lesz, és annál több probléma megoldó eszközt tud használni felnőtt korában.
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!
A mai társasjátékok között egyre több olyat találunk, ami úgy van kitalálva, hogy nem egy-egy képességet fejleszt (hiszen akkor hamar unalmassá is válna), hanem több részképesség elsajátítását is elősegíti.
Nem véletlenül használják a játékot az iskolaérettég kialakítására is, hiszen a komplex fejlesztésben a játéknak nincs ellenfele. A modern fejlesztő pedagógia már nem használja a “feladatlapozást”, hiszen a játékban is el tudja sajátítani a gyermek azokat a képességeket, melyekre az iskolában szüksége lesz.
Szerző: Farkas Eszter TSMT Terapeuta
kép forrása: https://parenting.firstcry.com/
Felmerülhet az a kérdés, hogy de hát mi lesz a feladattudattal, ha mindig csak játszik a gyerek?
Akik képesek órákig elmélyülten játszani, azok az iskolai órán is képesek lesznek huzamosabb ideig odafigyelni. Akik többször is nekiállnak egy-egy vereség, kudarc után a játéknak (akár toronyépítés kicsiknél, akár társas nagyoknál), azok megtanulják hogy ne adják fel amit elkezdtek, ezzel fejlődik a kitartásuk, felnőttként pedig a munkájukban is képesek lesznek arra, hogy ne hátráljanak meg a nehézségek elől. Ezt már egészen kicsi korban tanulja meg a gyerek, ezért fontos a dícséret a próbálkozásaiért, nem csak a sikerért.Megfigyelték, hogy ahogy játszik a gyerek, úgy fog később tanulni, dolgozni.
Az otthoni játék (társasjáték) előnye:
- Az egymásra figyelésre a legjobb a közös program a gyerekkel, amikor együtt a család
- A játék jó lehetőség arra, hogy megismerjük gyermekünk képességeit.
- Ha szükség van rá, mi fejlesztjük, hiszen a saját gyerekünket mi ismerjük legjobban.
- Komplex fejlesztő hatás (egyszerre több képessége fejlődik).
- Nem feladathelyzetben ügyesedik-okosodik a gyerek (nem érzi tanulásnak, mint sok helyen a kötelező foglalkozásokat)
A játékválasztás fontos szempontjai:
- Az életkorának megfelelő legyen. A túl könnyűvel alulterheljük, és ráadásul hamar unalmas lehet a számára. A túl nehézzel még nem, vagy esetleg nehezen boldogul, így a sok kudarchelyzet miatt veszti kedvét.
- Jó minőségű legyen. A drága játék néha olcsóbb. (Szerintem sokan tapasztaltuk már, hogy az olcsó játék 1-2 napon belül tönkremegy, eltörik)
- Figyeljünk oda, hogy hányan játszhatják a játékot, hiszen vannak 1, 2, több személyes játékok is.
- Fontos, hogy a játék várható időtartama is megfeleljen a gyermek életkorának, kitartásának.
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!