Korunkban a betegségek a legritkább esetben vezethetők vissza egy okra. Azonban ha ezt még is szeretnénk meghatározni, akkor azt kell mondanunk, hogy ez az egyetlen ok a természetellenes élet.
Az utóbbi évtizedekben megváltozott társadalmi és szociális élet, életmód, mezőgazdaság, étrend és környezet egy “új világot” teremtett, melyben az ember olyan kihívásokkal találja szemben magát, amelyekkel soha nem találkozott még a világtörténelemben. A gazdasági növekedés és a tőkefelhalmozás oltárán szinte minden természetes értéket feláldozunk. Ennek könyörtelen hatása számtalan dolog észrevehető, megváltozásán érhető tetten.
Azok a tényezők, amelyek a leginkább megváltoztak körülöttünk és bennünk az utóbbi évtizedekben – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak:
Mezőgazdaság, élelmiszer alapanyagok és betegségek
Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyetlen szempontja a terméshozam ezáltal a profit maximalizálása egy adott termőterületen. Az utóbbi 50 évben több ezer olyan hozamfokozót, növényvédőszert, gyomirtót fejlesztettek ki és alkalmaznak, amelyek hosszú távú hatásait soha nem vizsgálták. Ezek sokszor 50 évvel az alkalmazás után is kimutathatóak az azon a területen termelt gyümölcsben (pld. DDT).
A genetikailag manipulált növények egészségre gyakorolt hatását lelkiismeretesen vizsgáló kutatókat gyakran ellehetetlenítik, akadémiai tagságukat felfüggesztik vagy más módon igyekeznek elhallgattatni őket. Bizonyítást nyert, hogy kísérleti állatokban az utódnemzedék születési rendellenességeit okozza a génmódosított növények fogyasztása.
Élelmiszeripar
Az élelmiszeripar nagyrészt felelőssé tehető azért az egészségügyi katasztrófa helyzetért, amely a modern társadalmakban kialakult. Mesterségesen manipulált, finomított, módosított, adalékanyagokkal terhelt de tetszetős kinézetű és masszívan marketingelt élelmiszerekkel árasztják el az egész világot, melyeknek negatív anyagcsere hatásait csak egy bizonyos ideig képes kompenzálni a szervezet. A tápanyagok fajtáit és arányait olyan módon változtatják meg, ahogyan az soha nem fordul elő a természetben, ennélfogva a szervezet nincs is berendezkedve ilyen anyagok emésztésére hosszabb távon.
Általánosan elmondható, hogy rostszegény, magas kalóriatartalmú, rendkívül alacsony hasznos tápanyag és mikroelem tartalmú, iparilag finomított és adalékolt élelmiszerektől roskadoznak a szupermarketek polcai és a gyorséttermek hűtői. Ez a legfőbb oka a járványszerűen terjedő elhízásnak is, amely nem kíméli a gyermekeinket sem.
Táplálkozás és a betegségek
A konvencionális élelmiszeripar termékei fogyasztásával, a “nyugati” étrenddel egyre kisebb mennyiségben jutnak természetes egészségmegőrző tápanyagok, valamint az élettani folyamatok optimális működéséhez szükséges mikrotápanyagok a szervezetbe. Ezen anyagok krónikusan csökkent mennyisége ún. minőségi éhezéshez (vagy a WHO nomenklatúrája szerint “B” típusú éhezéshez) vezet, mely az összes krónikus degeneratív betegség gyökerénél jelen van.
Emellett az általánosan elterjedt “modern” étrend tápanyag arányai krónikus gyulladásos folyamatokat indítanak el a szervezetben, amelyek szintén a degeneratív betegségek képződésének a melegágyát képezik, de akut gyulladásos folyamatokhoz is vezethetnek (pld. omega 3-6 zsírsavak aránya, polifenolok és flavonoidok alacsony szintje, a béta-glükánok nagymértékű hiánya).
Fizikai aktivitás
A társadalom fizikai aktivitása a világtörténelemben soha nem volt ennyire alacsony, a testmozgás jótékony hatásával összefüggő élettani folyamatok ennélfogva ki vannak kapcsolva. Autóval és tömegközlekedési eszközökkel utazunk és sokkal kevesebb lépést teszünk meg naponta, mint pld. 100 éve. Az emberek jelentős része egész napját egy monitor előtt ülve tölti.
100 évvel ezelőtt a társadalom 95%-a fizikai munkát végzett, ennélfogva nem 2000, hanem 3-8000 kilokalória, frissen termesztett és elkészített élelmiszert fogyasztott, mégsem volt jellemző a túlsúly.
Elektroszmog
Az elektromágneses, ionizáló és nagyfrekvenciás sugárzások fokozottan vannak jelen a munkahelyeken és az élettérben, az otthonokban beleértve a személyi tömegkommunikációs eszközökkel felvett terhelést is. Városokban, mobiltelefon átjátszó állomásoktól meghatározott szögben és távolságban mérték már az EU épület szabvány által meghatározott határérték 2 ezer -szeresét is.
Egy legutóbbi német tanulmány kimutatta, hogy a spermiumok nemzőképessége csökken a nadrágzsebben hordott mobiltelefon hatására. A fülhöz tartott mobiltelefon bizonyítható hőmérsékleti és elektromágneses változásokat eredményez az agy területén.
Személyi higiéne
A személyi higiénés termékekben egyre nagyobb számban és mennyiségben fordulnak elő bizonyítottan vagy potenciálisan káros vagy rákkeltő anyagok, melyek már a környezetben, felszíni vizekben, állatokban és az újszülöttekben is jelen vannak.
Ezek döntő többségének hosszú távú hatásait soha nem vizsgálták, az együttes hatásukat meg pláne nem. Csak a natúr, bio, vagy demeter minősítéssel rendelkező személyi higiénés termékek biztonságosak teljesen.
A napfény hiánya ill. mesterséges félelemkeltés a napsugárzás ellen
Az európai népesség 92%-nál mérhető krónikusan alacsony D-vitamin szint a vérben, mely az urbanizált életmód következménye és a napfény jótékony hatásának hibás megítéléséből adódik. Gyakorlatilag nincsen olyan anyagcsere, hormonális vagy védelmi rendszerünk, ahol a D vitamin ne játszana szerepet. Az extrém napozást leszámítva a napfény nem fokozza, hanem csökkenti a bőrrák és más daganatos betegségek előfordulását is.
Kontinens méretű országokban (pld. USA) délről észak felé haladva nem csökken, hanem nő a rosszindulatú bőrrák (melanoma) előfordulása 100.000 lakosra vonatkoztatva. Ehhez a témához tartozik a napszemüvegek divatjának elterjedése is. A központi idegrendszernek és a hormonrendszernek szüksége van teljes spektrumú fényre, mely a szemen keresztül hat az emberi szervezetre. A napszemüvegek ezt a fényt megszűrik és blokkolják. Nem arról van szó, hogy a tűző napon ne vegyünk fel napszemüveget, hanem arról, hogy nem javasolt mindig, minden fényviszony esetén az épületekből kilépve napszemüveget feltenni.
Tiszta levegő és a betegségek közti összefüggés
Az élet lélek-zés. Az egész földkerekségen mindenütt levegő vesz körül bennünket. Életünk elejétől végéig, születésünk első napjától az utolsóig levegőt lélegzünk be. Levegő nélkül nem élhetünk. Ételt és italt csak néhányszor fogyasztunk napjában, de levegőt körülbelül 15-20-szor lélegzünk be percenként, tehát körülbelül 1900-szor óránként.
A tiszta levegő a legfontosabb életfeltétel, amelyre szervezetünknek akár egészséges, akár beteg állapotában szüksége van. Az ember képes hetekig élni étel és ital nélkül, de a levegőt percekre sem nélkülözheti, anélkül hogy életét komolyan ne veszélyeztetné.
Bármerre is tekintünk, a hivatalok és magán épületek helyiségeinek mintegy 90%-ában romlott, fülledt, elhasznált és dohánybűzös a levegő. A friss levegő belélegzése mindennél, még az étkezésnél is fontosabb, hiszen naponta csak 1-2kg ételt eszünk, viszont néhány száz hektoliter levegőt lélegzünk be.
A levegő oxigéntartalma átlagosan 21%. Borostyánba zárt légminták elemzéséből tudjuk, hogy ez az érték régen 50% körül volt. Egyes nagyvárosok levegőjében 15% körüli oxigén tartalmat mértek, amely hosszú távon az egészséggel összeegyeztethetetlen. Ilyen helyekről azonnal el kell költözni.
Tiszta víz
Az emberi szervezet 70%-a vízből áll. Minden sejtünkben és a sejtek közötti térben is a biokémiai folyamatok mediátora a víz. A tiszta víz napi rendszeres, megfelelő mennyiségű fogyasztása az egészség egyik alapfeltétele. Az élelmiszeripar a reklámokon keresztül hatalmas anyagi forrást mozgósítva óriási nyomást gyakorol a társadalomra, hogy azokat a palackozott “üdítő” italokat vásároljuk és igyuk, amelyet gyártanak.
De ezek legnagyobbrészt finomított cukrot vagy mesterséges édesítőszereket, aromákat, ízfokozókat, színezőanyagokat és kóros arányú elektrolitokat tartalmaznak, amelyektől éppen a tiszta víz segítségével tudna a vese és a máj megszabadítani bennünket. A rejtett cukrok fokozzák az elhízást és ezen italok fogyasztása az egyik legfontosabb oka annak, hogy már gyermeknél is jelentkezik a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás és a magas vérnyomás.
Stressz
A stressz okozta terhelés mind a teljesítmény orientált munkahelyeken, mind az egzisztenciális problémák miatt a családi kapcsolatokban jelen van. A munkahely és egzisztencia elvesztésétől való félelem hatására a vegetatív idegrendszer a folyamatos “készenlét” állapotában van, ilyenkor a regenerációs folyamatok lassabban vagy nem mennek végbe.
Ez a mellékvese fokozott hormontermelésével jár együtt, amely végső soron az immunrendszer csökkent működéséhez vezet. Tartós stressz alatt a megújító, az egészséget helyreállító folyamatok ki vannak kapcsolva. Az ilyen hatás alatt élő ember esetében csak idő kérdése, hogy megbetegedjen.
Gyógyszerek és a betegségek
A helytelen életvitel okozta degeneratív folyamatok tüneteire krónikusan szedett gyógyszerek szintén negatívan befolyásolják a szervezet szabályozó rendszereit. Az akut baj elhárításában segítségünkre lehetnek, de ha utána nem az okok felderítése és kiküszöbölése következik, akkor a mellékhatások és a hosszú távú nemkívánatos hatások akár felül is múlhatják az elsődleges problémát.
Könnyebb minden nap gyógyszereket szedni, mint megválni az egészségünket károsító szokásainktól. A gyógyszerekhez egy idő után hozzászokik a szervezet, ezért egyre nagyobb adagokra vagy erősebb gyógyszerekre van szükség a látszólagos egyensúly fenntartásához. Sok ember függővé válik a gyógyszereitől (pld. kedélyjavító, nyugtató gyógyszerek), ezek elhagyása idővel egyre nehezebb lesz és egyre súlyosabb következményekkel is jár a szedésük.
Mindezek a tényezők eltérő mértékben lehetnek jelen egy-egy embernél, de összességük már könnyen elérhet egy olyan szintet, amikor a szervezet már nem képes megújulni, regenerálni magát. Ilyenkor a genetikailag leggyengébb láncszem elszakad és valamilyen súlyos működészavar, szív-, és érrendszeri betegség, cukorbetegség, daganat vagy más súlyos degeneratív betegség jelentkezik.
A fenti tényezők és faktorok döntő szerepére utal az a tény, hogy a 19. század második felének megbetegedési és halálozási mutatói ugyanolyan genetikai háttér mellett (a dédszüleinktől örököltük a génjeinket) megdöbbentően eltérőek voltak, mialatt az 5 éves korban várható élettartam nagyjából azonos volt a mai értékekkel. Mind a szív-és érrendszeri, mind a daganatos betegségek vonatkozásában az incidencia és a halálozás is 10-15%-a volt a jelenlegi statisztikai adatoknak!
Dr. Ládi Szabolcs
Több ezer hallgatónk döntött már, úgy hogy elfogadja a segítséget, a tudást. Több, mint 2000 értékelés érkezett a kurzusokra. Csatlakozz az Integratív Medicina Egészségklubhoz!
Elfogadsz egy kihívást?
A LÉLEK ÚTJÁN A TESTBEN A LÉLEKBEN ÉS A SZELLEMBEN – Képes vagy egy hetet a saját tudatosságod fejlődére szánni?
Tegyél egy próbát, ha IGEN a válasz!
2023 Március 10-13 között szeretettel várunk!
