Rostok, de minek?

A rostban gazdag táplálkozás sok esetben csodaszer lehet, akár a fogyókúrázóknak is, hiszen a rostok egy része megdagad, fermentálódik az emésztőrendszerben, így mindenféleképp teltségérzetet kelt. Nagy hiány volt a piacon egy olyan rostforrás, amely nem irritálja a vékonybél falát, ugyanakkor csodálatos szaporodási lehetőséget biztosít a mikrobiomnak, és a fogyókúrák kiegészítőjének is alkalmas, hiszen magas rosttartalmú táplálékot jelent.

A megfelelő rostok komplexen járulnak hozzá egészségünk fenntartásához. Az egészséges táplálkozás részeként a prebiotikumok szinergikusan és szelektíven táplálják a probiotikus baktériumtörzseket. Naponta egy egészséges felnőttnek legalább 25-30 g élelmi rostot kellene fogyasztania, egy gyermeknek pedig ahány éves, annyi gramm, plusz hozzáadva 7 g-ot a kapott értékhez.

Az immunrendszerünk, az emésztésünk és az anyagcsere-folyamatok támogatásáért, a jó hangulatunk megőrzéséért, testünk barátságos mikrobái keményen dolgoznak. Mindent megtesznek, hogy megóvják egészségünket, és amire szükségük van ehhez, egy biztonságos hely az élethez és sok tápláló prebiotikum, amelyek mikrobáink tökéletes étele, szaporodási felülete.

Egy 2012-ben végzett kutatás a gumiarábikum fogyasztásának hatását vizsgálta, egészséges felnőtt nők testtömeg-indexére és testzsírtartalmára: randomizált, placebo-kontrollos, kettős vak vizsgálattal (1).

Miről is van szó:

• Egy kísérletet akkor nevezünk randomizáltnak, ha a kezelt és a nem kezelt kontrollcsoportba véletlenszerűen válogatják be a résztvevőket – jelen esetben 12 egészséges felnőtt nőt. Ezt a módszert a kutatók a különböző kiválogatási torzítások elkerülése érdekében használják.
• Kettős vak kísérlet: Olyan kísérlet, melynek során sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy a vizsgálatban résztvevő személy hatóanyagot tartalmazó szert vagy hatóanyag nélküli placebót kapott. Ezzel a módszerrel ellenőrizhető, hogy egy adott szernek a placebo-hatáson illetve az orvos elvárásaiból fakadó torzításokon felül is van-e pozitív hatása.

A gumiarábikum (GA) vagy arabmézga (latinul gummi arabicum, gummi mimosae, régebbi magyar elnevezése arabgumi) egyes akácia fajok gumiszerű váladéka, mézgája. A gumiarábikum kémiailag a pektinekkel rokon anyag, száraztömegének 95%-a poliszacharid, a fennmaradó rész oligoszacharidok és glikoproteinek bonyolult összetételű elegye.

Az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügynöksége, alias FDA az 1970-es évek óta biztonságos élelmi rostnak tartja. Noha hatásait állatokon széles körben vizsgálták már, az emberben való mennyiségileg felhasználásra vonatkozóan 2012-is nem volt adat. Ezt a tanulmányt az egészséges felnőtt nők rendszeres GA fogyasztásának a testtömeg-indexre (BMI) és a testzsír-százalékra gyakorolt ​​hatásainak meghatározására végezték.

A Khartoum Egyetem Élettani Tanszékén randomizált, placebo-kontrollos, kettős vak vizsgálatot végeztek. Összesen 120 egészséges, felnőtt nőn végeztek megfigyeléseket, vizsgálatokat. A hölgyeket két csoportra osztották: az első csoport 60 önkéntesből álló tesztcsoport, akik (30g/ nap) kapott gumiarábikum, 6 hétig, illetve 60 önkéntesből álló placebo csoport, akik pektint (napi 1g/nap) kaptak ugyanabban az időszakban. A súlyt és a magasságot a beavatkozás előtt és után, meghatározott, szabványosított magassági és súlymérleg segítségével rögzítették. A bőrredő vastagságát egy un. kaliperrel (bőrredőmérő) eszközzel mérték.

Az eredmények kedvezőek. A 6 héten át tartó, napi 30g GA fogyasztó csoport vizsgálat előtti és utáni adatainak elemzése kimutatta, hogy a BMI szignifikánsan 0,32-dal, a testzsír-százalék pedig 2,18%-kal csökkent. Az guargumi okozta átmeneti mellékhatások (kora reggeli émelygés, enyhe hasmenés és haspuffadás) az első hét után megszűntek. A kutatók végső konkluziója, hogy az akácia rost BMI-re és testzsír-százalékra gyakorolt kedvező hatása miatt érdemes az elhízás kezelésében alkalmazni.

A különböző rostok már nagyon régóta a kutatók figyelmének középpontjában állnak. A vastagbélben élő baktériumok az élelmi rostok fermentálásával rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) állítanak elő, amelyek közül a vajsav a vastagbél sejtjeinek elsődleges és nélkülözhetetlen energiaforrása. Ezeket a rövidláncú zsírsavakat energiaforrásként nemcsak a bélsejtek, hanem a szív és a májsejtek, sőt még az agy, az agyi immunsejtek is felhasználják, mert képesek akadálytalanul átjutni a vér-agy gáton. Egyre több kutatás eredménye mutat rá arra, hogy a bélflóra egyensúlyzavara olyan központi idegrendszeri betegségek, illetve rendellenességek kialakulásában is kulcs fontosságú szerepet játszhat, mint például az Alzheimer-, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a depresszió vagy akár az autizmus.

Az Akácia rost a szinergista baktériumok szuper étke

A kedvező baktériumok növekedésének ösztönzője. A kiegyensúlyozott, egészséges mikrobiom legalább 85%-a hasznos baktériumokból, míg 15%-a a „rosszfiúkból” áll. Egy 2008-as kutatás eredményeként kijelenthető, hogy 4 hét rendszeres akácia rost fogyasztás a hasznos baktériumtörzs szupersztárjainak számát szignifikánsan megemeli (2).

Miért az akácia rost a megoldás

Sajnos, bizonyos típusú rostot tartalmazó étrend-kiegészítők, és még a magas rosttartalmú élelmiszerek némelyike is kényelmetlen puffadást, gázképződéseket okozhatnak (pl.: a fentebb említett gumiarábikum). Szerencsére az akáciaszálak lassabban áramlanak a bélben, mint más típusú rostok szálai. Tanulmányok azt mutatják, hogy a bélbaktériumok a vastagbél utolsó szakaszán hasznosítják, míg a legtöbb prebiotikus rostot a vastagbél első szakaszában rögtön elkezdik erjeszteni, ami hirtelen gázkibocsátáshoz vezet. Az akáciarost hihetetlenül jól tolerálható, még nagy dózisokban is (2).

Az akácia rost és a szivárgó bél-szindróma

Valójában a „szivárgó” vagy túlzottan áteresztő bélkapu az immunrendszer túlzott stimulációjához és más olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, amelyek már rövidtávon is komoly problémákat, tüneteket okoz. Az akácia rost támogatja a bélkapuk működését, elősegíti a hasznos baktériumok szaporodását, a rövid láncú zsírsavat termelő baktériumok specifikus törzseinek növekedését. Az egyik ilyen zsírsav a butyrát, ami táplálja a bélnyálkahártya sejtjeit, ezáltal ők hatékonyabban zárják le a bélkapukat (4-5).

Akácia rost támogatja a testsúly kontrollt

Az akácia rost segít a nassolás utáni vágyat csillapítani. A rost bő folyadékkal fogyasztva képes a folyadék nagy részét megkötni, megduzzad, ezáltal kitölti a gyomor és bél teljes üregét. Ez nyomni fogja az emésztőrendszer falában lévő idegi receptorokat, ami teltségérzetet okoz, így nem leszünk éhesek. Az akácia rost támogatja a glükóz felszívódását a véráramba, segítve az inzulin gyors beáramlását a sejtekbe. Segíti az emésztést és a tápanyagok felszívódást is. Ennek köszönhetően az egészséges táplálkozással bevitt tápanyagok a hasznos baktériumok hatékony munkájának köszönhetően tényleg felszívódnak és beépülnek. Ezáltal nem kell folyton a felesleges kalóriákat bevinni. Egy kutatás keretében 60 önkéntes vett részt, akik 6 hétig fogyasztották az akácia rostot, aminek eredményeként jelentősen csökkent a BMI értékük, és több mint 2%-kal csökkentették a testzsír-százalékukat (6).

Fructo-oligo-szacharidok (FOS) hatásai

A rostok egy részét a bélbaktériumok rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA) fermentálják, amelyek a vastagbél (hám-) sejtjeit táplálják, s preventív szerepük van a vastagbélrák kialakulásában. Csökkentik a bélrendszeri nyálkahártya sorvadását és a hasi diszkomfortérzést (7).

Forrás:

1. Effects of gum Arabic ingestion on body mass index and body fat percentage in healthy adult females: two-arm randomized, placebo controlled, double-blind trial – Rasha Babiker, Tarig H Merghani, Khalifa Elmusharaf, Rehab M Badi, Florian Lang, and Amal M Saeed – 2012
2. Calame, W., Weseler, A. R., Viebke, C., Flynn, C., & Siemensma, A. D. (2008). Gum arabic establishes prebiotic functionality in healthy human volunteers in a dose-dependent manner. British Journal of Nutrition, 100 (06), 1269. doi: 10.1017/s0007114508981447)
3. Terpend, K., Possemiers, S., Daguet, D., & Marzorati, M. (2013). Arabinogalactan and fructo-oligosaccharides have a different fermentation profile in the Simulator of the Human Intestinal Microbial Ecosystem (SHIME®). Environmental Microbiology Reports,5(4), 595-603. doi:10.1111/1758-2229.12056)
4. Michel, C., Kravtchenko, T., David, A., Gueneau, S., Kozlowski, F., & Cherbut, C. (1998). In Vitroprebiotic effects of Acacia gums onto the human intestinal microbiota depends on both botanical origin and environmental pH. Anaerobe,4(6), 257-266. doi:10.1006/anae.1998.0178;
5. Vanhook, A. M. (2015). Butyrate benefits the intestinal barrier. Science Signaling, 8(378). doi:10.1126/scisignal.aac6198)
6. Cherbut, C., Michel, C., Raison, V., Kravtchenko, T., & Severine, M. (2003). Acacia Gum is a Bifidogenic Dietary Fibre with High Digestive Tolerance in Healthy Humans. Microbial Ecology in Health & Disease,15(1), 43-50. doi:10.3402/mehd.v15i1.7977)
7. Kontraszti, M: Az élelmi rostokból származó zsírsavak élettani hatása. Új Diéta, 3-4, 20–23, 2001.; Goetze, O., Fruehauf, H. et al.: Effect of a prebiotic mixture on intestinal comfort and general wellbeing in health. Br. J. Nutr., 100, 5, 1077–1085, 2008)

A CIKK FORRÁSA: VivaNatura