A férfiakat gyakran illeti kritika, hogy elveszett az erejük, és nem jól élik meg szerepeiket. A társadalom elvárásai olyan terhet raknak rájuk, aminek megfelelni ma nagyon nehéz. A férfi leginkább agyból él, mert valódi kapcsolódása elveszett önmagával. Nem meri vállalni érzéseit, mert számára nem biztonságos terep, és fél a sebezhetőségtől. Emiatt viszont sok problémával néz szembe.
A férfi számára az apai minta meghatározó abban, hogy miként tud kapcsolódni saját magához, és hogyan tudja áramoltatni férfi energiáit. Meghatározza továbbá azt is, hogy teremtő ereje működik-e. Eredményességét, erejét az egzisztenciális biztonság megteremtésében véli megmutatni, és ha ebben nincs sikerélménye, talajvesztettnek érzi magát. Ez az önértékelését is meghatározza. A férfiak nagy része előtt nincs is pozitív minta, ennek hiánya haragot szül, fájdalmat, vagy agressziót okozhat, és ez megakadályozza, hogy saját erejét megtapasztalja.
A generációs traumák meghagyták nyomaikat a férfiak lelkében, a második világháború hatalmas érzelmi terhei, és annak feldolgozatlansága miatt elcsúszott a dinamika. Ezt pedig generációról generációra örökítik tovább, apák fiaikra.
A korai halálozás, szívbetegségek, magas vérnyomás, stressz, alkoholizmus – mind arról szólnak, hogy segítségre szorulnak.
De vajon hol veszett el a férfierő, és hogyan szerezhető vissza? Milyen okok bújnak meg a férfi betegségek mögött? Hogyan, mitől lesz rend a férfi lelkében? Hogyan ébreszthető fel a férfi teremtőerő?